Fúrólégyfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fúrólégyfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fúrólégyfélék témájú médiaállományokat és Fúrólégyfélék témájú kategóriát. |
A fúrólégyfélék (Tephritidae) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendágának egy diverz elterjedésű családja hat alcsaláddal, mintegy 4500 fajjal. Angol nevük: „fruit fly”, azaz gyümölcslégy – nem tévesztendők össze a harmatlégyfélékkel, avagy muslicákkal.[1]
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Kozmopolita család, amelynek Magyarországon kb. 110 faja él. A 21. század elején több új faj jelent meg hazánkban; egyikü a cseresznyét veszélyezteti, a diólégy pedig a diótermésben okozhat jelentős károkat.
Ismertebb hazai fajok
[szerkesztés]- európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi).[1]
- nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa)
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Színezetük változatos. A szárnyuk rendszerint foltos vagy sávos, esetenként kifejezetten érdekes rajzolatú. A szárny mintázata mindig a fajra jellemző, jó rendszertani bélyeg. Nevüket arról kapták, hogy a nőstény potroha erősen szklerotizált; a tojócsövet rejtő kúpos csőbe fut ki. A tojócső utolsó előtti szelvényének alsó szegélyét kitintüskék borítják.[1]
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]Egyetlen faj kivételével mindegyik faj növényi élősködő; a növények szinte minden részét megtámadhatják. Különösen a fészkesvirágúakat kedvelik.[1]
Szaporodásuk
[szerkesztés]Különböző növények magházába vagy a fiatal gyümölcsök héja alá petéznek. A nőstény csavaró mozdulattal, tojócső kitintüskéivel átfúrja a tápnövény szöveteit, és a furatba tojja petéjét.[1]
Termeszbújó fúrólégy
[szerkesztés]Az ausztráliai termeszbújó fúrólégy (Termitorioxa termitoxena) termeszek várában él.[1]
Gazdasági jelentőségük
[szerkesztés]Jelentős növényi kártevők.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Állatrendszertani gyakorlatok: Farkas János, Szövényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin: Állatrendszertani gyakorlatok
