Erszényes ördög

Erszényes ördög
	Evolúciós időszak: Késő holocén
	Fogait mutató példány
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Erszényesek (Marsupialia);
Rend:	Erszényes ragadozók (Dasyuromorphia);
Család:	Erszényesnyestfélék (Dasyuridae);
Alcsalád:	Erszényesnyestformák (Dasyurinae);
Nemzetség:	Dasyurini;
Nem:	Sarcophilus; (F. Cuvier, 1837)
Faj:	S. harrisii;
Tudományos név
	Sarcophilus harrisii; (Boitard, 1841)
Szinonimák
	Didelphis ursina Harris, 1808; Ursinus harrisii Boitard, 1841;
Elterjedés
	A mai elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erszényes ördög témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erszényes ördög témájú médiaállományokat és Erszényes ördög témájú kategóriát.

Az erszényes ördög (Sarcophilus harrisii) emlősök (Mammalia) osztályának erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) rendjébe, ezen belül az erszényesnyestfélék (Dasyuridae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: tasman ördög vagy tasmaniai ördög.

A Sarcophilus erszényesnem egyetlen élő faja. Az erszényesnem egy másik tagja, a Sarcophilus laniarius a pleisztocén korban élt Ausztráliában. Ez a faj mintegy 25%-kal nőtt nagyobbra, mint a ma élő erszényes ördög. Feltehetően az Ausztráliába érkező első emberek megtelepedését követően halt ki.

Előfordulása

Az erszényes ördög régen Ausztráliában majdnem mindenhol elterjedt volt. Ma már kizárólag az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén él.

Tasmaniában az erszényes ördögnek kevés ellensége van. Élőhelyének szűkülése és a vegyszeres kártevőirtás azonban veszélyezteti az állományt.

Alfajai

Sarcophilus harrisii dixonae Werdelin, 1987
Sarcophilus harrisii harrisii (Boitard, 1841)

Megjelenése

A tasmaniai ördög hossza 52-80 centiméter, farokhossza 23-30 centiméter és testtömege 4-12 kilogramm. Teste erős és zömök, akár egy kis medvéé. Feje széles és tömör, végtagjai rövidek, farkát változó hosszúságú szőrzet borítja. A hím nagyobb, mint a nőstény. Bundája vastag és fekete; nyakát feltűnő fehér gyűrű, vállát, törzsét és farkát fehér foltok díszítik. Füle rózsaszín és csupasz. Mivel húsevő, erős állkapcsa van. A legnagyobb erszényes ragadozó, amely mérete egy kisebb kutyáé, de tömzsi és izomzata fejlett. Jellegzetes a fekete szőre, átható bűze, ha izgatott, hangos sikolya és vad étkezési szokásai. Vadászik és dögevő állat, emellett közösségi étkezésekben is részt vesz.

Életmódja

Az állat magányos, de nem territoriális, és éjjel aktív. Ha megtámadják, vagy ha a fajtársait akarja elkergetni a dög mellől, hangos, rekedt morgással és fogcsikorgatással próbálkozik megfélemlíteni az ellenfelét. Ezen tulajdonságai és külső megjelenése miatt nevezték el ördögnek.

Tápláléka növények és kisebb emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, rovarok és dögök a csontot is elfogyasztja. Az erszényes ördög 5-8 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak április–május között van. A vemhesség 21 napig tart, ennek végén 20-30 alulfejlett kölyök születik, de csak 2-4 utód jut be az erszénybe. A nőstény 7-8 hónapig szoptatja kicsinyeit. Amikor a kölykök kinőtték az erszényt, néha az anyjuk hátán vitetik magukat.

Veszélyeztetettsége

Az 1990-es évek vége óta egy fertőzés útján terjedő arctumor-betegség mintegy 70%-kal csökkentette a populációt, és veszélybe került a faj fennmaradása. Az erszényes ördögök általában harapással adják át egymásnak a kórt, amely torz daganatokat okoz pofájukon. A daganat akadályozza őket az evésben, így gyakorlatilag éhen pusztulnak. A tumor emellett roncsolhatja belső szerveiket is.

A Sydneyi Egyetem és a Tasmániai Egyetem kutatói 2010 elején a sziget északnyugati részén olyan állományt fedeztek fel, amely immunisnak tűnik a fertőzés útján terjedő pofarákkal szemben. A vizsgált 400 példány 20 százaléka genetikai különbségeket mutatott a keleti ördögöktől, és egyikük sem volt fertőzött. Ez a felfedezés időt adhat a kutatók számára a betegség kezelésére és egy vakcina kifejlesztésére, végső soron a faj fennmaradásának biztosítására.

Egyéb

A tasman ördög körülbelül 400 évvel az 1788-as európai megtelepedés előtt kipusztult az ausztrál kontinensről.

Tasmania lakói kártékony állatnak tekintették, mivel csökkentette a marhaállományt, és egészen 1941-ig vadászták, amikor az állatot hivatalosan védetté nyilvánították.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

A Warner Brothers rajzfilmfiguráját, a Taz-mánia rajzfilmsorozat hősét, Tazt és családját az erszényes ördögről mintázták, habár nem sokban hasonlít az igazi állatra, azonkívül a sorozat létrejötte előtt már létezett a figura, amely a Bolondos dallamok különféle epizódjaiban jelent meg olykor-olykor, de sosem nevezték meg a rajzfilmekben, hogy melyik állatot takarja. Mivel a Warner Bros figura néhány külső jegye is ördögre emlékeztet, ezért azonosították az erszényes ördöggel. Sajátossága, hogy mindig forgószélként közlekedik, ami szintén nem jellemzője az igazi állatnak.

Képek

Csontváza
Koponyák
Élő
példányok

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Colin Groves, D. E. Wilson, D.M. Reeder (Hsg.): Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 2005, ISBN 0-8018-8221-4
G. P. Harris: Description of two species of Didelphis for Van Diemen’s Land. in: Transactions of the Linnean Society of London. Zoology. London 9.1807.
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap