Tamagoccsi
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
A tamagoccsi (tamagocsi, tamagotchi) (japánul: たまごっち; IPA: tamaɡotꜜtɕi, jelentése: "tojás-óra") egy hordozható kisállat-szimulátor (digital pet), amelyet Akihiro Yokoi és Aki Maita készítettek.[1] A játékot a Bandai adta ki. Japánban 1996. november 23-án, a világ többi részén pedig 1997. május 1-jén jelent meg.[2] A tamagoccsi a kilencvenes/kétezres évek egyik legnagyobb trendjének számított. Világszerte több mint 83 millió példányban kelt el.
A Bandai szerint a tamagoccsi név két japán szó keresztezése: たまご (tojás) és ウオッチ (karóra).[3]
Története
[szerkesztés]A tamagoccsi kitalálója Aki Maita, készítője pedig Akihiro Yokoi. Mind a ketten megnyerték az 1997-es Ignobel-díjat.[4][5] A tamagoccsi egy kulcstartó méretű virtuális kisállat-szimulációs játék. A karakterek kicsi, színes lények, egyszerű dizájnnal. 2004-ben új tamagoccsijátékok jelentek meg, új dizájnnal és némileg eltérő játékmenettel.[6] A történet azonban ugyanaz maradt: a tamagoccsi egy idegen faj, amely elküldött egy tojást a Földre, hogy megtudja, milyen a földi élet. Most a játékosnak kell felnevelnie a tojást egy felnőtt lénnyé.[7]
A lény több növekedési szakaszon megy keresztül, és a játékostól függően különféle módon fejlődik. Ha a játékos többet foglalkozik vele, a lény okosabb és boldogabb lesz, és kevesebbet kell vele foglalkozni. A játékmenet kiadásonként eltérhet.
A Bandai eredetileg kizárólagosan tinilányok számára tervezte a tamagoccsit.[8] A Bandai és a WiZ később elkészítették a Digital Monstert, amely a tamagoccsi férfi megfelelője volt, és a Digimon-franchise előfutára.[9][10]
Kritikák
[szerkesztés]A kilencvenes években a gyerekek folyamatosan elvitték az iskolába is a tamagoccsit, ugyanis az első két kiadásban (Generation 1, Generation 2) a karakter alig fél nap alatt meghalhat, ha nem törődnek vele. A tanárok elmondták, hogy ez csak megzavarja az órát és az iskolai feladatokat, emiatt több iskola is betiltotta a terméket.[11][8] Ha a tamagoccsi meghalt, a gyerekek rendkívül érzékenyek lettek tőle; a tinédzserek elvitték a temetőbe, hogy eltemessék a "kedvencüket", illetve egy tinédzser lány öngyilkos lett, miután a szülei büntetésül elvették tőle a tamagoccsit, melynek következtében az elpusztult.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Just Another Day's Work. CNN, 1997. július 25. (Hozzáférés: 2021. október 19.)
- ↑ Bandai America's Tamagotchi Toys for 1998!. Bandai. [1998. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 19.)
- ↑ Archivált másolat. Bandai . [2007. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)()
- ↑ Who invented? Tamagotchi. Who Invented , 2016. január 29.
- ↑ The 1997 Ig Nobel Prize Winners. Improbable Research , 2006. augusztus 1.
- ↑ Character. JINCO100% . (Hozzáférés: 2015. április 2.)
- ↑ Original Instruction Manuals
- ↑ a b c Finding Companionship in a Digital Age. Imagine Media, 56–63. o. (1997. október 1.)
- ↑ 渡辺けんじスペシャルインタビュー, デジタルモンスター ART BOOK Ver.1~5&20th. Bandai (2017. december 9.)
- ↑ デジモンペンデュラム開発者インタビュー, デジタルモンスター ART BOOK Ver.PENDULUM. Bandai (2018. november 21.)
- ↑ Barayuga, Debra. „Electronic Pets Peep Their Last at Isle Schools”, Honolulu Star-Bulletin, 1997. június 2.. [1999. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 13.)