Ugrás a tartalomhoz

Új-zélandi ásólúd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tadorna variegata szócikkből átirányítva)
Új-zélandi ásólúd
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Tarkalúdformák (Tadorinae)
Nemzetség: Ásóludak (Tadorini)
Nem: Tadorna
Faj: T. variegata
Tudományos név
Tadorna variegata
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Új-zélandi ásólúd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Új-zélandi ásólúd témájú médiaállományokat és Új-zélandi ásólúd témájú kategóriát.

Az új-zélandi ásólúd (Tadorna variegata) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, a tarkalúdformák (Tadorninae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Új-Zéland szigetein és a Stewart szigeten igen elterjedt faj, egyike Új-Zéland azon kevés bennszülött madarainak, amelyeknek nem ártott az ember tevékenysége. Kóborlásai során eljut Ausztráliába is. A természetes élőhelye mérsékelt övi füves puszták, tengerparti árapály övezet, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 65-70 centiméter, testtömege 2 kilogrammnál is nagyobb lehet.

A hím
és a tojó

Úgy fest, mint egy túlságosan nagyra nőtt esetlen réce. A nemek színezete eltérő, a hímet sötétbarna fejéről és tollazatáról lehet felismerni. A tojó rozsdabarna tollazata a vörös ásólúdéra (Tadorna ferruginea) emlékeztet, feje és nyaka azonban hófehér. Repüléskor mindkét nemnél feltűnő a szárnyak alsó és felső kis fedőtollainak fehér színe.

Egyedülálló a madárvilágban, hogy csak a tojó cseréli le nászruháját, a hím nem. A költési időszakon kívül a tojó tolla sokkal sötétebb.

Életmódja

[szerkesztés]

Védett tengeröblökben és folyótorkolatokban, a víz közelében él, de kis hegyi patakoknál és pocsolyáknál is előfordul. Bokros pusztákon is fészkel.

Általában párban látni, a párok nagyobb csoportokon belül is együtt maradnak.

Szaporodása

[szerkesztés]

A párok életük végéig együtt maradnak és költéskor nagyobb territóriumot védelmeznek, a fészkek ezért magányosan állnak. A költési időszak rendszerint augusztustól januárig tart. a fészkeket üregekbe építik, például Faodvakba, sziklahasadékokba, föld alatti lyukakba, de kidőlt fák alá is. Az 5-15 tojásból álló fészekaljat többnyire egy béleletlen, lapos mélyedésbe rakják, amit utána pehelytollakkal párnáznak ki. A tojó egyedül kb. 30-35 napig költ, kikelés után a vízhez vezeti fiókáit és továbbra is velük törődik. A hím a közelben őrködik.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]