Ugrás a tartalomhoz

Mangrovefecske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tachycineta albilinea szócikkből átirányítva)
Mangrovefecske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Fecskefélék (Hirundinidae)
Nem: Tachycineta
Faj: T. albilinea
Tudományos név
Tachycineta albilinea
(Lawrence, 1863)
Szinonimák

Petrochelidon albilinea

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mangrovefecske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mangrovefecske témájú médiaállományokat és Mangrovefecske témájú kategóriát.

A mangrovefecske (Tachycineta albilinea) a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt George Newbold Lawrence amerikai amatőr ornitológus írta le 1863-ban, a Petrochelidon nembe Petrochelidon albilinea néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Mexikóban és Közép-Amerikában, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Panama, Salvador és Peruban honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, tengerpartok, mocsarak, tavak, folyok és patakok környékén, valamint legelők. Állandó, nem vonuló.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 11–12 centiméter, testtömege 10–16 gramm.[3] Feje teteje, tarkója és válla kék-zöld árnyalatú. Torka és a hasa fehér, farka és repülő tollai feketés színűek.

Életmódja

[szerkesztés]

Nagyobb rovarokkal táplálkozik, mint például a repülő hangyák, bogarak és legyek.[3] Szoros kapcsolatban van a nyitott, víz melletti területekkel.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét természetes vagy mesterséges üregekbe készíti víz közelében, általában 2 méter magasságba. Ilyen helyek közé tartoznak a faodúk, hasadékok és a hidak. Fészekalja 3–5 fehér tojásból áll, melyet 17 napig költ. A fiókákat mindkét szülő eteti, melyek a kikelés után 20–23 nappal hagyják el a fészket. Ez a faj nagyon agresszív természetű a szaporodási időszakban, a fészkek több száz méterre találhatók egymástól.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagy nagy, egyedszáma még nagy, viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 1.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mangrove Swallow című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]