Sztrókay Kálmán (geológus)
| Sztrókay Kálmán | |
| Született | 1907. április 16. Zalacsány |
| Elhunyt | 1992. június 19. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Mándi Teréz Sztrókay Kálmán |
| Foglalkozása | mineralógus, természettudományi író, egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1930) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2/5-12-8)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sztrókay Kálmán eredeti nevén Sztrókay Kálmán Imre (Zalacsány, 1907. április 16. – Budapest, 1992. június 19.) mineralógus, természettudományi író, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1958), egyetemi tanár; az Irodalom és Tudomány szerkesztője.
Életpályája
[szerkesztés]A Zala vármegyei Zalacsányon született. Középiskolai tanulmányait Sopronban végzete. 1930-ban természetrajz-vegytan-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egyetemi tanulmányai során került szorosabb kapcsolatba az ásványtannal. A diploma megszerzése Mauritz Béla professzor mellé került tanársegédnek a budapesti egyetem Ásvány-kőzettani Intézetében.
1932-ben doktorált. Ösztöndíjjal Berlinbe ment és Paul Ramdohr (1890–1985) professzor mellett ércoptikát tanult. 1953-ban nevezték ki az ELTE Ásványtani Tanszékének professzorává. A tanszéket negyedszázadon át vezette. 1967-68 között az ELTE Természettudományi Karának dékánja is volt.
Több közéleti funkciót betöltött (Magyarhoni Földtani Társulat, UNESCO Központi Meteorit Munkabizottság, Párizs). Munkájáért több elismerésben részesült (Munka Érdemrend arany fokozata – 1967-ben és 1977-ben, MTESZ-díj, 1970, Vendl-emlékérem, a Magyarhoni Földtani Társulat Emlékgyűrűje, ELTE Arany díszérem).
Tanári és kutatói munkássága
[szerkesztés]Legismertebb alkotása a Koch Sándorral együtt írt Ásványtan. Nevéhez fűződik a pordiffrakciós anyagvizsgálati módszer meghonosítása a hazai ásványtanban. Ércmikroszkópiai és ércteleptani vizsgálatai is fontos eredményekhez vezettek a hazai érctelepeken (Nagybörzsöny, Recsk, Gyöngyösoroszi). Több új ásványt írt le. Kidolgozott egy olyan ásványrendszertant, amely a kristálykémiai, a kristályszerkezeti, a geokémiai és földtani megfigyelések bonyolult kapcsolatát ötvözi. Jelentősek az ipari gyártásokhoz kapcsolódó vizsgálatai az ércdúsítás, az üveg- és kerámiaipar, a gyógyszer- és akkumulátorgyártás területén. Szabadalma is volt, társszerzőkkel, az alunit műkorund gyártására.
Meteoritikai munkássága
[szerkesztés]A magyarországi meteoritikai kutatásokat Sztrókay Kálmán professzor emelte magas színvonalra. Leírta a kabai, a nyírábrányi és a mikei meteoritokat. Több fontos fölismerése fűződik a kabai meteorit vizsgálatához is. A kabai meteorit fehér zárványait ő vizsgálta először. A tudományos ismeretterjesztésben is részt vett és előadásokat tartott a meteoritekről, foglalkozott a holdkőzetek ismertetésével, és a Földön kívüli élet keletkezési lehetőségeivel is.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Koch S., Sztrókay K. I: (1955): Ásványtan. Budapest
- Koch S., Grasselly Gy., Sztrókay K. I: (1989):: Ásványtan I-II. 4. kiadás, Budapest
- Sztrókay K., Tolnay V., Földváriné Vogl M. (1961): Mineralogical and chemical properties of the carbonaceous meteorite from Kaba. Acta Geol. Hung. 7, 17.
- Sztrókay K. I: (1967): A szilikátmeteoritok ásványos és vegyi alkatának fejlődéses változásai. Földtani Közlöny 1967.
- Sztrókay K. I: (1967): On the Mineralogical and Chemical Evolution of Stony Meteorites. Annales Univ. Sci. Budapestiensis de Rol. Eötvös Nom. Tom. X. 85-98. old.