Ugrás a tartalomhoz

Árkayné Sztehlo Lili

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sztehló Lili szócikkből átirányítva)
Árkayné Sztehlo Lili
(Árkayné Sztehló Lili)
SzületettSztehlo Lili
1897. november 7.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1959. október 28. (61 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaÁrkay Bertalan
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-519/520)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Árkayné Sztehlo Lili témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Árkayné Sztehlo Lili, egyes kiadványokban Sztehló Lily (Budapest, 1897. november 7. – Budapest, 1959. október 28.[5]) magyar festő, iparművész, üvegfestő, Árkay Bertalan építész első felesége.

Életpályája

[szerkesztés]

1915 és 1919 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, ahol mesterei Deák-Ébner Lajos, Bosznay István, Glatz Oszkár és Vaszary János voltak. Tanulmányait megszakítva 1920-ban Bécsbe költözött. Miután 1922-ben hazatért, 1923-ban fejezte be a főiskolát. 1925 – 1926-ban tanulmányúton járt Rómában és Párizsban. 1927-ben feleségül ment Árkay Bertalan építészhez. Bár eleinte olajfestményeivel aratott sikert, apósa, Árkay Aladár ösztönzésére az üvegfestéssel kezdett foglalkozni. Férjével együtt a Római Magyar Akadémián töltött két évet 1928 és 1930 között. 1959. október 28-án közlekedési balesetben hunyt el, 1959. november 4-én délután helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.

A második világháborúban több műve elpusztult.

Stílusa

[szerkesztés]

„Festett üvegein kezdetben a Nagy Sándor-féle szimbolikus-szecesszió és az art deco hatása mutatható ki, míg a harmincas évek első felében készült alkotásain már a kubizmus, a konstruktivizmus, az expresszionizmus és az itáliai novecento stíluselemeit ötvözte egymással. Ő volt a két világháború közötti időszak hazai és külföldi iparművészeti, képzőművészeti és egyházművészeti kiállításainak az egyik legsikeresebb résztvevője...[6]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • a mohácsi városházának üvegablakai a mohácsi csata emlékére (1927),
  • a budapesti városmajori templom festett üvegablakai (1932),
  • a Győr gyárvárosi templomok festett üvegablakai (1929),
  • a Pécs belvárosi templom üvegablakai (1943).

Részvétele csoportos kiállításokon (válogatás)

[szerkesztés]
  • 1930 • Iparművészeti kiállítás, Monza
  • 1931 • A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1933 • Klebelsberg Kunó-emlékkiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1933 • V. Milánói Triennálé, Milánó
  • 1934 • II. Arte Sacra, Róma
  • 1934 • Világkiállítás, Brüsszel
  • 1936 • VI. Milánó Triennálé, Milánó
  • 1937 • Modern Monumentális Művészet kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1937 • Világkiállítás, Párizs
  • 1938 • Első Magyar Iparművészeti Tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1938 • III. Arte Sacra, Róma
  • 1940 • VII. Milánói Triennálé, Milánó
  • 1941 • Egyházművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest.

Művei közgyűjteményekben

[szerkesztés]
  • Fővárosi Képtár, Budapest.
  • Magyar Építészeti Múzeum, Budapest

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 1929 • Magyar Akadémia-ösztöndíja, Róma
  • 1930 • Iparművészeti kiállítás, Nagydíj, Monza
  • 1933 • V. Milanói Triennálé, Grand Prix, Milanó
  • 1934 • Világkiállítás, Nagydíj, Brüsszel
  • 1937 • Világkiállítás, Nagydíj, Párizs
  • 1938 • Iparművészeti Társulat aranyérme.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • NAGY Z.: Árkayné Sztehló Lili üvegablakai. Magyar Iparművészet, 1935/4., 104–105.
  • JAJCZAY J.: Árkayné Sztehló Lili üvegfestményei. Magyar Iparművészet, 1938/1., 13–14.
  • CSERNYÁNSZKY M.: Árkayné Sztehló Lili festett üvegablakai. Szépművészet, 1942/1., 81–82.
  • SOMOGYI A.: Árkayné Sztehló Lili művészete. Vigilia, 1960/5., 274–279.
  • PANDUR J.: Árkayné Sztehló Lili üvegablakai és Kolbe Mihály mozaikjai a mohácsi Csatatéri-emléktemplomban.Baranyai Művelődés, 1976/2.
  • SZ. KÜRTI K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztály, Debrecen, 1977, 159, 185.
  • P. SZŰCS J.: A városmajori templom építéstörténete és kora. Ars Hungarica, 1977/1., 61–85.
  • P. SZŰCS J.: Buda „Saint Chapelle-je”. Árkayné Sztehló Lili ablakai a városmajori templomban. Budapest, 1977/8., 24–26.
  • PUSZTAI L.: Árkayné Sztehló Lili (1897–1959) emlékkiállítása. OMF Magyar Építészeti Múzeum, Székesfehérvár (kat.), 1981
  • ERDŐSSY B.: Korunk magyar egyházművészete. Budapest, 1983, 22, 51, 53.
  • Magyar művészet 1919–1945. Akadémia Kiadó, Budapest, 1985, 65, 75, 78, 94, 100, 110, 135, 141, 220, 221, 359, 416, 417, 817.
  • P. SZŰCS J.: A római iskola. Corvina Kiadó, Budapest, 1987, 5, 18, 34, 38–40, 50, 53, 54, 62, 65, 70, 76, 86, 88, 106, 117, 124.
  • MENDÖL ZS.: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs, 1991, 236–239.
  • OLTVÁNYI I.: Még egy bomba a Városmajorra. In: Művészeti krónika. Összegyűjtött írások. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1991,101–106.
  • Saur Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, 5. kötet. München–Leipzig,K. G. Saur, 1992, 101–102.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 1. kötet. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999, 78–79.
  • BEKE L. – GÁBOR E. – PRAKFALVI E. – SISA J. – SZABÓ J.: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, Corvina Kiadó, 2002, 237, 238.
  • SZŰCS E. – DÖRGŐ M. – FÖLDÉNYI GY. – FŰRI J. – GONZALES G. – OBRECZÁN GY.: A megfestett fény. Díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig. Budapest, Geobook Könyvkiadó, 2005, 114, 117, 118, 119.
  • Árkay. Egy magyar építész- és művészdinasztia; szerk. Csáki Tamás; Holnap, Bp., 2020 (Az építészet mesterei)