Szerkesztővita:Zabkorpa
Új téma nyitásaSzkíták
[szerkesztés]Kedves Zabkorpa (alias Filederchest stb.)! Bármit megtehetsz, mihez csak kedved van. Törölheted az egész cikket is, a tényeken azonban az sem változtat.
A tények szempontjából nem számít, kicsoda és mit állít. Az igazság igazság marad akkor is ha Józsi bácsi mondja, a birkapásztor. A tévedés meg akkor is tévedés, ha a világ minden bölcse mellette szavazott. Mindez természetesen fordítva is igaz. Józsi bácsi is melléfoghat, hiába veszik védelmükbe a birkák, s egy szem akadémikus állítása is lehet helyes.
A Wikipédia sem kérdezi meg szerkesztőit, vajon birkapásztorok vagy akadémikusok. Munkája minősíti az alkotót – tájékozottsága, ismeretei, helyesírása, megnyilatkozásai –, nem pedig foglalkozása stb.
Valamilyen okból utálod a szkítákat. Ezzel nincsen semmi baj. Érzésekkel nem lehet vitatkozni. Talán sok szkíta van ismerőseid között, és nem egészen feddhetetlen jelleműek. Talán lementek környékeden a lakásárak az ott lakó szkíták miatt. Nem tudhatom. Azt azonban bizonyosan tudom, hogy mindenképpen érvényesíteni szeretnéd akaratodat. Tűnjön el a Wikipédiáról minden vélemény, mely nem egyezik a tiéddel.
Győzni akarsz, mindenáron, de nincsenek érveid. Következésképpen vélt ellenfeleid személyét támadod, próbálod őket lejáratni, nevetségessé tenni. Jebusaeus vita 2018. december 31., 18:18 (CET)
Mások is hasznát látnák adottságaidnak, erőfeszítéseidnek, ha komolyabb munkába fognál. Például cikket szerkesztenél a tény fogalmának meghatározásáról, vagy Fischer Károlyról. Megírhatnád életrajzát, mindazt, mit a források mondanak róla, többek között, hogy vasúti tisztviselő volt. Mondanivalódat kiegészíthetnéd munkásságával, felsorolva tanulmányait, könyveit, s ha akad erre is forrás, életművének értékelését. Ha pedig kész az alkotás, hivatkozhatnál rá minden olyan szócikkben, ahol Fischerről, elgondolásairól stb. esik szó. Az érdeklődő olvasó így megtudhatná, nevezett felebarátunk mikor élt, mivel foglalkozott, mivel gyarapította tudásunkat, miként vélekedik tevékenységéről az utókor stb.
S lenne szerkesztési munka a szkíták szócikkében is jócskán. Nem egy, nem is egy tucat szerkesztőnek adna elfoglaltságot a könyvtárnyi szakirodalom alapos feldolgozása. Az hogy beszúrtál pár szót Fischer Károly foglalkozását illetően, milyen mértékben viszi előre ügyünket? Szóban forgó atyánkfiáról hivatása mond valamit, személyéről talán lényegeset, munkásságáról és a szkíta népekről azonban semmit. Ha valami nem lényeges (újmagyarul: releváns) a szkítákkal kapcsolatban, az éppenséggel Fischer Károly foglalkozása.
Ami lényeges lenne, azt vitalapomon fejtetted ki, tudniillik, hogy a szkíta–magyar nyelvrokonságot eddig még senki sem bizonyította. Pontosabban fogalmazva, nem tudta hihetően bizonyítani. Ezt kellene beszerkesztened a cikkbe, forrással alátámasztva. Jebusaeus vita 2019. január 1., 13:02 (CET)
Kedves Zabkorpa!
Értelek én, felebarátom. Rosszul áll a hunfalvysták szénája. Nagyjából kétszáz éve kutatnak, de eddig még nem tudtak egyetlen forrást sem – nyelvészetit vagy történetit – felmutatni a magyar–ugor együttélés bizonyítékaként. Így aztán – hogy kizárólag feltételezésekre alapozott elgondolásukat fenntarthassák – nincsen más lehetőségük, mint a nekik nem tetsző tények és vélemények tagadása, érvénytelenítése, megsemmisítése, s a másként gondolkodók lejáratása, megfélemlítése stb.
A lényegről azonban, veled együtt, megfeledkeznek jeles írástudóink. Azzal, hogy a szkíta és a magyar nyelv kapcsolatát tagadják, próbálják semmissé tenni, üldözik a másként gondolkodókat stb., voltaképpen elismerik, hogy maguk sem bíznak a finnugrizmus diadalában. Ha elméletük csakugyan szilárd alapokon állna, tényekre támaszkodna, kellene bizonykodniuk, vagdalkozniuk, vádaskodniuk, lejárató hadjáratot folytatniuk bírálóik ellen? Aligha. Csak hivatkozniuk kellene a forrásokra, melyek a magyar–ugor együttélést bizonyítják.
Azok közé tartozol, akik olcsó sikerre vágynak? Azok közé, akik nem bíznak önmagukban, képességeikben, tudásukban, ezért inkább (nyílt vagy burkolt) erőszakkal próbálják elérni céljaikat? Lehet, hogy megnyered így a játékot – eltüntetsz minden adatot, bizonyítékot, mely a szkíták és a magyarok közötti kapcsolatot tanúsítja, máglyára küldesz minden eretneket –, de mit érsz vele? Örömet szerez neked a győzelem, ha egyedül te indulhatsz a versenyen?
S különben is, meddig őrködhetsz itt és másutt, s uralhatod-e mások gondolatait?
Ha elénk állnál, s őszintén nyilatkoznál: mindennél jobban szeretném, ha a finnugor elmélet győzedelmeskedne, ezt méltányolhatnánk. Kívánságod teljesen helyénvaló, bár valamennyien tudjuk (te magad is), hogy teljesíthetetlen. Hazudhatunk magunknak és másoknak, s kényszeríthetünk másokat, hogy ők is hazudjanak, a valóságot azonban nem írhatjuk felül még hatalmi eszközökkel sem.
Nem szerencsés érzelmek felől közelíteni a tudományhoz. Már csak azért sem, mert jóval több hibát elkövethet így az ember, mint egyébként. Legutóbbi hozzászólásod egyik mondata például azt állítja, semmit sem tudunk a szkíták nyelvéről („a szkítákkal kapcsolatban, akiknek a nyelvéről semmi tudásunk fennmaradt források híján”). Néhány sorral lejjebb pedig ekként nyilatkozol: „Lehet, hogy genetikai rokonság, vagy kulturtörténeti rokonság fennáll a szkíták és magyarok között. Fogalmam sincs, nem tudom megítélni. De nyelvészeti rokonság nem, ezt minden nyelvészetet valaha tanulmányozó ember átlátja.” Ha ezt írtad volna: adatok híján nem tudunk a szkíta–magyar nyelvrokonság tárgyában döntésre jutni, hihetőbb lenne. S még inkább hihető, ha ekként szólnál: felkészültség híján nem tudok a kérdésben állást foglalni, de mindennél jobban szeretném, ha minden bizonyítékot tűzre vethetnék, mely a szkíták és magyarok közötti kapcsolatot tanúsítja, s azokat is, akik nem osztoznak meggyőződésemben. Ne legyünk képmutatók: az efféle óhajokkal nincsen semmi baj. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor meg akarjuk valósítani őket.
Számomra világosak céljaid. Győzzön Zabkorpa, illetve elvbarátainak feltevése, mégpedig bármi áron. Akár oly módon is, hogy az ellenfeleknek ne legyen lehetősége labdába rúgni, de még a pálya közelébe kerülni, és hangját hallatni sem. Vajon javára szolgál-e az embernek, személyiségének fejlődését helyes irányba tereli-e az efféle, ebül szerzett győzelem? Jebusaeus vita 2019. február 19., 12:05 (CET)