Szerkesztő:Udv2015/próbalap

Incidencia

Az epidemiológiában incidenciának nevezzük egy adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek (pl. megbetegedés) gyakoriságának mérőszámát. A leggyakrabban használt fajtái az incidenciasűrűség és a kumulativ incidencia, de egyes szerzők az incidencia időt is ide sorolják.^[1]

Incidenciasűrűség

Az új esetek száma és a populációban mért eseménymentes személy-idő hányadosa.

${\mbox{incidenciasűrűség}}={\frac {\mbox{új esetek száma}}{\mbox{populációban az esemény kockázatának kitett ősszes személy-idő}}}\cdot {\mbox{konstans}}$

Mértékegysége: [idő mértékegység]^-1
Értéke 0 és végtelen között lehet
Előnye, hogy nyílt populációban is értelmezhető

Példa:

Egy bizonyos populációban 1000 személy-év megfigyelés alatt 15 új esetet számoltak. A betegség incidenciasűrűsége 0.015 év^-1

Kumulatív incidencia

Az új esetek arányát méri a megfigyelés kezdetekor a betegségtől mentes populációban.

Méretékegysége nincs
Értéke 0 és 1 között változhat
Előnye, hogy értelmezhelő a betegség előfordulásának valosznűségeként
Hátránya, hogy csak zárt populációban értelmezhető

${\mbox{incidencia}}={\frac {\mbox{új esetek száma}}{\mbox{érintett populáció létszáma a megfigyelés kezdetekor}}}\cdot {\mbox{konstans}}$

Példa:

Például tavaly egy bizonyos város népességét 23 960 fő alkotta. Abban az évben a város lakosságából 435 fő szenvedett egy krónikus betegségben, de közülük 343-an már több éve ismert betegek voltak. Tehát az új esetek száma tavaly 435 − 343 = 92 volt. A betegség incidenciája tehát 92 / 23 960 = 0,0038 vagyis 0,38%; ezer főre számítva kb. 4:1000.

Incidencia idő

Incidencia idő alatt egy referencia ponttól az esemény (megbetegedés) bekövetkezéséig eltet időt értjük. Amennyiben nincs cenzorálás az incidencia időt például átlag, vagy medián incidencia idővel lehet összefoglalni. Megjegyzendő, hogy sok epidemiológia tankönyv nem tárgyalja külön az incidencia időt a betegség gyakorisági mérőszámok témakőrében ^[2] ^[3] ^[4]

Lásd még

prevalencia

Források

Tompa A (szerk.): Népegészségtani ismeretek. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978-963-9656-74-1

↑ Rothman K., Greenland S., Lash TL. Modern Epidemiology, 3. kiadás, Lippincott Williams & Wilkins, 2008, Philadelphia, 33-34. oldal ISBN 978-0-7817-5564-1
↑ Szklo M. & Nieto JF. Epidemiology Beyond the Basics 3. kiadás Jones & Bartlett Learning 2014, Burlington, MA ISBN 978-1-4496-0469-1
↑ Fletcher RH. & Fletcher SW. Clinical Epidemiology The Essentials 4. kiadás Lippincott Williams & Wilkins 2005, Philadelphia ISBN 860-1-4027-1451-3
↑ Rothman KJ. Epidemiology An Introduction Oxford University Press 2002, Oxford ISBN 978-0-19-513554-1

Esély

Epidemiológiában használt betegség gyakorisági mutató. Az esély (odds) azt mutatja meg, hogy hányszor akkora a valószínűsége annak, hogy a vizsgált esemény bekövetkezik, mint annak, hogy nem következik be:

${\mbox{Esély}}={\frac {p}{1-p}}$

ahol $p$ az esemény bekövetkeztének valószínűsége.

Esélyhányados

Az epidemiológiában használt kapcsolati mutató. Az kockázatnak kitett és ki nem tett csoportokban számított esélyértékek hányadosa. Ha az értéke 1, az azt mutatja, hogy nincs összefüggés a kockázati tényező és a betegség között.

Na ide jon a cimsor

Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és az előfordulásukat befolyásoló tényezőknek a tanulmányozása egy meghatározott populációban azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához.

^[1]

↑ V. Hajdú P., Ádány R.: Epidemiológiai szótár. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2003.

[1] Rothman K., Greenland S., Lash TL. Modern Epidemiology, 3. kiadás, Lippincott Williams & Wilkins, 2008, Philadelphia, 33-34. oldal ISBN 978-0-7817-5564-1

[2] Szklo M. & Nieto JF. Epidemiology Beyond the Basics 3. kiadás Jones & Bartlett Learning 2014, Burlington, MA ISBN 978-1-4496-0469-1

[3] Fletcher RH. & Fletcher SW. Clinical Epidemiology The Essentials 4. kiadás Lippincott Williams & Wilkins 2005, Philadelphia ISBN 860-1-4027-1451-3

[4] Rothman KJ. Epidemiology An Introduction Oxford University Press 2002, Oxford ISBN 978-0-19-513554-1

[5] V. Hajdú P., Ádány R.: Epidemiológiai szótár. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2003.

[1]

[2]

[3]

[4]

[1]