Szerkesztő:Rambo (elbirtokolt)/piszkozat

Ős – és elő idő: Elsődleges légkör kialakulása (hidrogén, hélium, nemesgázok) Másodlagos légkör kialakulása: Vulkáni tevékenység során felszabadult gázokból (még mindig oxigén mentes). A légkör vízgőz tartalma a hőmérséklet csökkenése miatt kicsapódott és a szárazföldre hullott vízből kialakultak a tengerek és az óceánok, azaz a hidroszféra. A tengerekben ősi baktériumok, kékmoszatok voltak jelen. Elő időben a kontinensek ősi darabjai az ősmasszívumok jöttek létre.

Ó idő

Élőlények: Élőlények szárazföldre lépése, mai légkör kialakulása. (moszatok termelték az O2-t). Ózonréteg kialakulása. 4 nagy őskontinens létezett: - ős Európa; - ős Észak-Amerika; - ős Ázsia; - Afrika, India, Antarktisz, Ausztrália, Dél-Amerika ősi magja, ezt nevezték Gondwana-nak.

Több hegységképződés játszódott le.

Szilur:

Kaledóniai-hegységrendszer felgyűrődése (ős-Európa és ős-Amerika ütközése következtében) MARADVÁNYAI: Skandináv-hegység, Skócia, Kelet-Grönland és Appalache északi része.

Karbon:

Észak-Amerika és Európa összekapcsolódott Ázsiával és ezáltal felgyűrődött az Ural- hegység. Létre jött az Északi-szárazföld, amit Laurázsiának nevezünk.

Laurázsia és Gondvána összekapcsolódásával egyetlen őskontinens alakult ki, a Pangea. Variszkuszi-hegységrendszer kialakulása, TAGJAI: - Francia; - Német; - Cseh; - Lengyel; - Bolgár-röghegységek; - Ural; - Appalache déli része; - A nagy vízválasztó-hegység; - Velencei-hegység. A Pangeát egyetlen egy ős óceán vette körül, a Panthallassza. Feketekőszén telepek létrejötte. Középidő:

Triász:

Megkezdődik a Pangea feldarabolódása. Tengeri üledékek rakódnak le, amelyből üledékes kőzetek képződtek.

Jura:

a Gondvánáról levált Dél-Amerika, India és Antarktisz-Ausztrália. Megindul az Atlanti-óceán déli medencéjének kialakulása. Megkezdődik a Pacifikus hegységrendszerek kialakulása.

Kréta:

Észak-Amerika eltávolodik Európától, így az Atlanti óceán északi medencéje és kialakul. Afrika közeledik Eurázsiához, így zajlódik a Thetisz-öböl. Kialakul az Eurázsiai-hegységrendszer képződés.

A középidő a hüllők világkora. Jura időszakban a dinoszauruszok megjelenése. Megjelennek a madarak, kistestű állatok. Tűlevelű fák megjelenése. Újidő:

1.-3-ad időszak:

Kialakul az Eurázsiai és a Pacifikus-hegységrendszer fő tömege (Miocén)

Eurázsiai-hegységrenszer tagjai: (Nyugat- Kelet irányú) - Atlasz; - Pireneusok; - Appenninek; - Alpok; - Kárpátok; - Balkán-hegység; - Dinári-hegység; - Kis-Ázsia; Iráni-medence peremhegységei; - Kaukázus; - Himalája. Pacifikus-hegységrendszer tagjai: (Észak - Dél irányú) - Észak-Amerikai Kordillerák; - Andok; - Kamcsatka; - Kuril-szigetek; - Japán-hegyei. Észak-Amerika teljesen elválik Eurázsiától. Összezárul a Közép-Amerikai földhíd. Barnakőszén, kőolaj, földgáz keletkezése.

4-ed időszak:

Legfontosabb eseményei a többször megismétlődő eljegesedés.

Paleocén:

Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi része teljesen eljegesedett, hegységek völgyeiben gleccserek formálták a felszínt. Vándorkövek (fjordok), moréna mezők és tómedencék alakultak ki. A fagy által feldarabolódott kőzetek közül a szél kifújta a kőzetport, távolabb lerakta és ebből alakult ki a lösz.