Szerkesztő:Proki/Veszélyes állatok Európában
Hazánkban már nem igen fordul elő, de ha nem ilyen lett volna a Trianoni döntés, akkor jelenleg nálunk is elő fordulhatna - pl. Székelyföldön még ma is megtalálható. Székelyföldön a terelő kutyák mellet jelenti a legnagyobb veszélyt. Hatalmas, visszahúzhatatlan karmaival súlyos sebet tud ejteni. Akkor támad emberre ha nagyon éhes, a területét védi vagy az anyamedve védi bocsait. Medvével szemben tanácsos holtnak tettetni magunkat, mivel az állat a mozdulattól támad.
Mérges kígyó, mérge éppoly olyan halálos az emberre nézve, mint a rágcsálózsákmányára. Hazánk viperaveszélyes pontjai a Zempléni-hegység, Tokaj környéke, valamint Somogy megye. Valójában önmagától sohasem támad emberre, csak akkor, ha meglepik vagy véletlenszerűen belé botlanak, ha valaki viperát lát, akkor legyen nyugodt - mivel ha félelmet érez, akkor támadásba indul - így hagyja elmenekülni ezt az amúgy is félénk állatot.
Növényevő, de még nem jelenti azt, hogy nem kellene tőle félni. Mogorva és ingerlékeny természetű, az embert is képes letiporni a csorda.
A mesék túlzásba viszik a farkas veszedelmességét, valójában csak a beteg állatok támadnak emberre, az egészséges állatok meg félénkek.
Bár ártalmatlan állatnak tűnnek méghozzá növényevők, még is agresszívek. A legtöbb szelídítési kísérlet kész tragédiával végződött.
Agyaraival halálos sebet tud ejteni az emberen. Akkor támad, ha semmi esélye a menekülésre, a koca a malacait védi vagy ha sebesült.
Hatalmas karmaival képes a kezet is letépni. Akkor agresszív ha a fiókáit védelmezi.
Akkor támad ha szarvasbőgés van, a borját védelmezi az anyaállat vagy ha sarokba szorítják.