Klebelsberg Központ

Klebelsberg Központ
Alapítva	2012. szeptember 1.
Típus	központi hivatal
Tevékenység	A köznevelési intézmények tevékenységének irányítása, ellenőrzése.
Székhely	1054 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.
A Klebelsberg Központ weboldala

A Klebelsberg Központ (rövidítése: KK) az emberi erőforrások miniszterének irányítása alatt működő központi hivatal Magyarországon.

Névadója

Névadója gróf Klebelsberg Kuno magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter.

A hivatal felosztása

A Klebelsberg Központ központi szervből és területi szervekből áll. Területi szerve a tankerület és a megyeközponti tankerület. A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. A tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja a Klebelsberg Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület a megye székhelyén működő tankerület, amelynek illetékességi területe a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények tekintetében azon megyére terjed ki, amelynek székhelyén működik. Pest megyében a megyeközponti tankerület Cegléd székhellyel működik. A megyeközponti tankerület az előző bekezdésben foglaltakon kívül a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja a fenntartói feladatokat. A tankerületet és a megyeközponti tankerületet a tankerületi igazgató vezeti.

A hivatal feladatai

• ellát meghatározott fenntartói feladatokat,
• érvényesíti és – módszertani segítséget is nyújtva – érvényesítteti az irányítása alá tartozó köznevelési intézmények tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal, így különösen az Intézményfenntartó Központ költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a kezelésében álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit,
• ellátja az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntés-előkészítéshez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
• elemzi az irányítása alá tartozó köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép- és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozására, módosítására, és
• ellátja a jogszabályban és az Intézményfenntartó Központ alapító okiratában meghatározott további feladatokat.
• A szakképző iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntése előtt az elnök kikéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét
• Az Intézményfenntartó Központ tevékenysége során együttműködik a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokkal.

A hivatal dolgozói

Az intézményekben a 2013. január 1-jétől állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladat ellátására létesített pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletében, továbbá az Nkt. 2013. szeptember 1-jétől hatályos 2. mellékletében felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá az alapfeladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak tartoznak a hivatal személyi állományába. Valamint az intézményekben a 2013. január 1-jétől állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladat ellátásához szükséges működtetési feladatok végzésére foglalkoztatott technikai dolgozók, ha települési önkormányzat 2013. január 1-jétől az intézményt nem működteti. A megyei intézményfenntartó központok foglalkoztatotti állományából az Intézményfenntartó Központ foglalkoztatotti állományába kerülnek meghatározott szakmai és funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők és munkavállalók.

A hivatal elnöke és jogai

A Klebelsberg Központot elnök vezeti. Az elnök gyakorolja a központi hivatalban foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogokat. Kivétel a tankerület igazgatójával kapcsolatban a kinevezés, a vezetői megbízás, a megbízás visszavonása és a jogviszony megszüntetésének jogát. Ezt az elnök és a tankerület székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal főispánja véleményének kikérésével a miniszter gyakorolja.

Az elnök feladatai:

• előkészíti és a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére és felmentésére vagy megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó dokumentumot
• javaslatot tesz a tankerületek illetékességi területének módosítására, a tankerületek kapacitásai és ellátási területe felosztásának általa kidolgozott módszertana alkalmazásával

Elnökei

• 2012. szeptember 1. - 2012. december 31.: Marekné dr. Pintér Aranka (megbízott)
• 2013. január 1. – 2014. július 14.: Marekné dr. Pintér Aranka
• 2014. július 15. – 2015. február 5.: Hanesz József (megbízott)
• 2015. február 6. – 2016. február 29.: Hanesz József
• 2016. március 1. – 2017. január 15.: Pölöskei Gáborné Áder Annamária
• 2017. január 16. – 2018. június 30.: Solti Péter
• 2018. július 1. – 2018. július 26.: Hajnal Gabriella (megbízott)
• 2018. július 26. – : Hajnal Gabriella

Problémák a hivatal működésével kapcsolatban

2013-ban Szabó Balázs miniszteri biztos jelentése számos hiányosságra mutatott rá a KK működésével kapcsolatban:

• a szervezet irányítása nem hatékony
• az informatikai architektúra kiválasztása hibás döntés volt, és elmaradt az adatbekérési és adattárolási portál kiépítése
• alapvető szabályozók hiányoznak
• a gazdálkodási szervezet képtelen ellátni a feladatát
• a költséghatékonyság nem valósult meg
• a szervezetet kommunikációs zavarok jellemzik

A hivatal megalakulásától kezdve alulfinanszírozott, a többszöri állami konszolidáció ellenére adósságokat görget maga előtt. A kormány 2015 őszén mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosított számára a legsürgősebb kiadások fedezésére, ennek ellenére adósságállománya 2016 februárjára újra jelentősen megnőtt, és elérte a 17 milliárd forintot.
Ennek nagy részét a különféle közüzemi szolgáltatók felé ki nem fizetett számlák teszik ki. Volt olyan iskola, ahol a ki nem fizetett tartozás miatt – többszöri figyelmeztetést követően – a gázszolgáltató kikapcsolta gázt, így tanítási nap maradt el.

Források

• 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról
  • 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (már nem hatályos)
• 61/2016. (XII. 29.) EMMI utasítás a Klebelsberg Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról
  • 44/2015. (IX. 10.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról (már nem hatályos)
  • 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) (már nem hatályos)
• A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító Okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) – 2013. március 29.

További információk

• A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ honlapja
• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatói