Szerkesztő:Kreamar/Társulás (jog)

A társulás a vállalati jog egyik fogalma.

Önkormányzatok társulásai

A nagyobb létszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg törvény, amennyiben maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud, a működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatoknak illetőleg a megyei önkormányzatoknak kötelezően előírt közszolgáltatások megszervezését.

Gazdasági társulások

„A meglehetősen heterogén, következetlen társulási módozatok között próbált „rendet teremteni" az 1970. évi 19. sz. tvr., a gazdasági társulásokról. E formációt állami vállalatok, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek hozhatták létre.'" Gazdasági társulásnak az egyszerű társaság és a közös vállalat minősült.'" Ezek szövetkezeti társulásként, vagy egyesülésként, vagy részvénytársaságként, vagy korlátolt felelősségű társaságként működhettek.'" Egyszerű társaság az, amelynek társasági szerződésében a felek közös gazdálkodó tevékenység folytatására vállalnak kötelezettségetoly módon, hogy a szükséges anyagi eszközöket közös rendelkezésre bocsátják, valamint a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget is közösen viselik." Az egyszerű társaság a polgári jogi társaság szabályai alapján funkcionálhat." A közös vállalat meghatározott vagyoni betétekből összetevődő vagyonnal alakul, és tagjai csak a betét szolgáltatására, illetve a társasági szerződésben vagy a törvényerejű rendeletben megállapított esetleges egyéb vagyoni jellegű szolgáltatás teljesítésére kötelesek.'" A tvr. 8. § (2) bek. értelmében a közös vállalat jogi személy. Az eddigiekhez képest nagyfokú szabadságot biztosít a jogi norma azáltal, hogy a társasági szerződés tartalmat a jogszabályok keretei között szabadon állapíthatják meg a gazdaságitársulás tagjai.'" A rendelet érdemeként emelhető az is ki, hogy — akorábbigyakorlattal szakítva — nem a tulajdoni forma a társulások minősítésének alapja.'" Az 1970. évi 19. sz. tvr. konstrukcióját kiterjesztették a magyar gazdálkodó szervezetek és külföldi jogi személyek társulásaira is.' A magyarországi székhelyű külföldi társulások Idct., rt., kft. és kv. formában alakulhattak és működhettek.”

Az 1978. évi 4. tvr. rendelkezett Magyarországon a gazdasági társulásokról, amelyeket állami vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és e törvényerejű rendelet szabályai szerint társulási szerződéssel gazdasági társulást (röviden: társulás) hozhattak létre. Gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek a feladataik ellátásához szükséges gazdasági tevékenység körében hozhatnak létre társulást, illetőleg vehetnek részt társulásban. A társulások célja a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítása céljából közös gazdálkodás folytatása, illetőleg együttes tevékenységük összehangolása lehet. Jogi személyként működő társulás: a közös vállalat, a betéti társulás és az egyesülés. Az 1. §-ban meghatározott szervezetek létrehozhatnak jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot.

„A társulások továbbfejlesztésére szinte az évtized végéig kellett várni, ekkor 3 jogszabály adott lendületet a társasági jogfejlődésnek: a) az 1977. évi IV. tv .; b) az 1977. évi VI. tv. és c) az 1978. évi 4. tvr.

• a) A Ptk. módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. tv . a gazdasági

társulástaz 1970. évi 19. sz. tvr-hez képest eltérően határozza meg: jogi személyek hozhatják létre közös gazdálkodás folytatására, a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítására, együttes tevékenységük összehangolására. A társulás jogi személy." Ilyen jogi személyiségű gazdasági társulásnak a betéti társulás, a közös vállalat és az egyesülés minősült." A betéti társulás a korábbi közös vállalattal rokonítható, míg a közös vállalat fogalma megváltozott; az egyesülés meghatározása az alapítói körtől eltekintve — változatlan maradt. Így a gazdasági társaságok köre és résztvevőinek sora bővült, emellett a Ptk. más jogszabálytis felhatalmaz egyéb társulási formák megállapítására." A jogi személyek azonban nemcsak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági tarsulást alapíthattak, hanem társasági szerződéssel létrehozott — akár közös név alatt működő — gazdasági társaságot is!" E formáció Ptk-beli szabályozása felöleli az 1970. évi 19. tvr. egyszerű társasággal kapcsolatos előírásait!' Gazdasági társaságot létesíteni közös gazdálkodásra, közös gazdasági célra irányuló tevékenység folytatására, közös gazdasági érdek előmozdítására vagy ilyen irányú tevékenység összehangolására lehetett. Állampolgárok egymás között, illetve jogi személyekkel csak polgári jogi társaság formájában társulhattak.

• b) Az állami vállalatokról szóló — azóta is hatályban lévő — 1977.évi VI. tv. a Ptk-val összhangban mind gazdasági társulásban, mind gazdasági társaságban való részvételt

megengedi az állami vállalatoknak.

• c) Az 1978. évi 4. tvr. (a gazdasági társulásokról) összhangban van a Ptk. szabályaival a gazdasági társulások fajtáit " és céljait " illetően, viszont az alanyok tekintetében

már eltérést mutat:
- állami vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó szervezet a Ptk. előírásai szerint lehet gazdasági társulás tagja;
— a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó szervezetek pedig gazdasági feladataik ellátásához szükséges körben vehetnek részt ilyen társulásban; azaz a társulási tagok körét kiterjeszti a törvényerejű rendelet.

További eltérések agazdasági társulás típusainál is jelentkeznek:
- a közös vállalatnál megmarad a tagok kezesi felelőssége, de ez a fajta veszi át a Ptk-beli gazdasági társulás fogalmi jellemzőit;
- a betéti társulás meghatározása lényegében megegyezik az 1970. évi 19. tvr. közös vállalatra adott fogalmával;
- az egyesülés jellemzői csak annyiban változtak, hogy vagyonnal rendelkezése nem kategorikusan jelenik meg.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társulások csoportjába a tvr. — a Ptk-ban is megtalálható gazdasági társaság mellé beveszi a külkereskedelmi társaságotés a kutatási-fejlesztési társaságot.

E rövid hivatkozások alapján is vitathatatlan, hogy az 1978. évi 4. tvr. Ptk-t kiegészítő szabályai nem az egységes koncepció felé mutatnak. A problémát a jogirodalom próbálta megoldani: „a Ptk. és a Gt. (az 1978. évi 4. tvr. — a szerző) egységes szövegének, illetőleg szövegének egybevetése útján lehet megállapítania jelenleg hatályos jogot".

Ez alapján a következőkre juthatunk:

• - „gazdasági társulás",amely jogi személyiséggel rendelkezik és társulási

szerződéssel jön létre, a közös vállalat, a betéti társulás, az egyesülés, a részvénytársaság, akorlátolt felelősségű társaság;

• — „gazdasági társaság", amelynek jogi személyisége nincs, és társasági szerződéssel alakul, maga a gazdasági társaság,a külkereskedelmi társaság és a kutatási-fejlesztési társaság. ”

A Ptk. 1977. évi IV. törvénnyel módosított, 1978. március 1-től hatályos 58. § (2) bek.: „A betéti társulás meghatározott vagyoni betétekből álló induló vagyonnal alakul meg, kötelezettségeiért - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tagok betétjük összegéig felelnek."

Források

• 1978. évi 4. törvényerejű rendelet a gazdasági társulásokról

Kapcsolódó szócikkek

• Gazdálkodó szervezet

További információk

• Sárközy Tamás: Vállalati önállóság, vállalatirányítás, társulások; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1972
• Sárközy Tamás: Vállalati társulások joga (társszerző:Fábián Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (Sorozatcím: A szocialista vállalat) ISBN: 963-05-1598-9
• Papp Tekla: A magyar társasági jog fejlődése