Szerkesztő:Kreamar/Kegyév
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A kegyév az év, amelynek tartama alatt az elhunytnak örökösei, jelesül özvegye és gyermekei az elhunyt fizetésének élvezetében megmaradnak. Ez rendesen nem egy év, hanem csak 1/4 év, ekkor kegynegyednek, halálozási negyednek (Sterbequartal, Sterbevierteljahr) [1] nevezik. Magyaroszágon az 1895. évi XI. t.-c. (nyugdíjtörvény) szerint ezen a címen temetési járulék járt, amely az állami tisztviselők, altisztek és szolgák hátrahagyott özvegyét és ellátásra jogosult árváit illette.
Kegyeleti idő, a református egyházban szokásos idő, amelyre a lelkész halála után örökösei, özvegye és kiskorú árvái megkapják változatlanul a fizetést és a természetbeni járandóságokat, viszont az örökös köteles a helyettes lelkész lakásáról és ellátásáról gondoskodni. Ez a kegyeleti idő a református egyházi törvénykönyv (II. t.-c. 98—100. §§.) szerint félév, régebben teljes esztendő volt, ezért kegyévnek (latinul annus gratiae)is nevezik. [2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]]
- ↑ Új idők lexikon 3724. old. https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_15-16/?query=kegy%C3%A9v&pg=115&layout=s
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895) Kegyuraság 314. old.