Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Kreamar/Hadapród

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hadapród (franciául cadet), olyan katona, aki az aktiv tiszti rang elnyeréséhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgát letette és kinevezést kapott. Mint ilyen, rangszámot kap, amely szerint tisztnek léptetik elő. A hadapródok lehetnek rendfokozat nélküliek, de kinevezhetők tizedesekké, szakaszvezetőkké, őrmesterekké vagy tiszthelyettesekké is. A hadapród-tiszthelyettest oly tiszti-szolgálatokra alkalmazzák, amelyek ellátására a szabályzatok különösen meg nem jegyzik, hogy csakis tisztek vezénylendők. A hadapród-tiszthelyettes bármely más altisztnek feljebbvalója. A hadapród rendfokozata szerint járó illetékein felül havi 8 frt-nyi, a hadapród-tiszthelyettes pedig a valóságos őrmesteri illetékeken felül havi 12 frtnyi pótdijat kap minden hó elsején előre. A hadapród-tiszthelyettes az egyenruhát szintén az államtól kapja; a rendfokozati jelvények stb. bevásárlására 15 frtnyi átalányt fizetnek ki neki, amelyet a tartalékba kinevezettek első behívásukkor vehetnek fel.

A Honvéd Kadét Program

[szerkesztés]

A Honvéd Kadét Program Magyarországon jogszabállyal bevezetett honvédelmi nevelési program. 2021-es kormányrendelet az ösztöndíjakról.

A kadét fogalma

[szerkesztés]

kadét – ‘hadapród, katonatiszti iskola növendéke’.

Nemzetközi szó a francia cadet (‘ifjabb fiútestvér’) nyomán, amelynek a késő középkorban alakult ki ‘fiatal tisztjelölt nemes katona’ jelentése. Ennek az az alapja, hogy hajdan a francia nemesi családokban a legidősebb fiú örökölte a birtokot, az ifjabba(ka)t pedig katonai pályákra adták. A cadet a dél-francia gascogne-i tájszólás capdet (‘főnök’) szavából való; ez a provanszálon át a középkori latin capitellum (‘kis fej’) szóra, a caput, capitis (‘fej’) kicsinyített származékára vezethető vissza. [1]

A hadapród-iskolák

[szerkesztés]

A hadapród-iskolák feladata olyan ifjaknak hadapródokká kiképezése volt, akik a hivatásukként a katonai pályát választották. A 19-20. száad fordulóján a hadsereg 12 gyalogsági (Budapest, Bécs, Prága, Lobzsow, Gyulafehérvár, Trieszt, Nagyszeben, Karthaus, Liebenau, Pozsony, Innsbruck és Temesvár), egy lovassági (Morva-Fehértemplom), egy tüzérségi (Bécs) és egy utász hadapród-iskolában képezte ki a leendő hadapródokat. A vonatcsapat hadapródait a prágai gyalogsági hadapród-iskolában, az egészségügyi hadapródokat pedig a pozsonyi gyalogsági hadapród-iskolában képezték ki. A hadapród-iskolában a tanulókat nemcsak gyakorlatilag azonnal alkalmazható csapattisztekké képzték ki, hanem olyan tudományos kiképzésben is részesíttették őket, amely magasabb katonai kiképzés alapját is képezheti. A hadapróddá való kiképzés négy évig tartott. A tettleges és nyugalmazott katonatisztek, katonai tisztviselők és altisztek fiai 12 forintot, — a tartalékos tisztek, valamint udvari és állami tisztviselők fiai 60 forintot, — a többi állampolgárok fiai 120 forintot fizettek évente. A tüzér és utász hadapród-iskolában a 60 vagy 120 forintot helyett csak 30, illetőleg 60 forintot kellett fizetni, a lovassági hadapród-iskolában ezen kívül a második évfolyamban 100, a harmadik és negyedikben pedig 200 forintot kellett fizetni : hátas ló és más, a lovaglásban való oktatáshoz szükséges tárgyak beszerzésére. A hadapród-iskola első évfolyamába való felvételhez a testi és erkölcsi kellékeken kivül az volt szükséges, hogy az illető legalább 14 éves, de 17 évesnél öregebb ne legyen és — ha gyalogsági hadaprógd-iskolába akart belépni — valamely középiskola negyedik osztályát, ha pedig tüzérségi vagy az utász hadapród-iskolába akart belépni, akkor valamely középiskola ötödik osztályát legalább elégséges eredménynyel elvégezze. A növendékek, ha a negyedik évfolyamot elvégezték, mint hadapródok léptek az aktiv szolgálatba: azok, akik «kitűnő» vagy «jó» eredménnyel végezték a 4. évfolyamot, a tüzérségnél és az utászoknál mindig, a gyalogságnál azonban csakis akkor ha az állomány-viszonyok azt megengedték, rögtön hadapród-tiszthelyettesi kinevezést kaptak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]