Szerkesztő:Kreamar/Gschwindt (szeszgyár)
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A Gschwindt-féle szeszgyár (teljes nevén Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt.) Magyarország nevezetes ipari üzeme volt a 19. század harmadik harmadától a második világháború utáni államosításig. A Gschwindt család tulajdonában (?) volt. Konzerv-, szesz- és élesztőgyárai voltak Budapesten és vidéken. Lengyelországba és a Balkánra exportált. Részvényeit a tőzsdén jegyezték.[1]
Története
[szerkesztés]A vállalkozást mint az egyik első magyarországi szeszgyárat 1854-ben vagy 1856-ban (?)[2]Gschwindt Mihály nagykereskedő alapította Pesten az Üllői úton a mai József körút sarkán, a mai Corvin mozi telkén. (A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. korábban lebontott eredeti gyártelepe helyén létesült a német UFA filmgyár által 1924-ben átadott Corvin mozi. A Gschwindt-gyárnak továbbá az Üllői út 42.-ben gyógyfürdője is volt.) [3]
Ebben az időszakban ez volt az egyetlen olyan szeszgyár Magyarországon, amely szeszfinomító (retifikáló) készülékkel rendelkezett. 1868-ban részvénytársasággá alakult 600 000 Ft alaptőkével. Bevezették az élesztőgyártást, a rum és likőrkészítést. Osztrák tőkebefektetés segítségével a cég mammut vállalkozássá fejlődött, s jól bírta a nagybirtokosok szeszgyáraival a versenyt.
A részvénytársaság nyeresége 1885-ben 93 000 Ft, 1900-ban a tőkeérték 1 200 000 Korona. Nyeresége: 1900-ban 110 000, 1902-ben 190 000, 1906-ban 248 000 Korona.
A Gschwindt rt. tőkeerős vállalattá fejlődött. Egymás után szorította ki a piacról a konkurrenciát. [4] Az egyik legnépszerűbb terméke Aqua Vitae ("élet vize") nevű párlat volt. A céget az alapító fia, majd az unokája vezette, de a későbbi utódok már nem vitték tovább a hagyományt, így a Gschwindt-gyár beolvadt a nagy rivális Zwack cégbe.
[5] A 19. század végén ez volt az ország legnagyobb likőrgyára. 250 munkást foglalkoztatott. [6]
1907-től Gschwindt Ernő volt a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. vezérigazgatója. A gyárat 1908-ban városrendezési okokból más telephelyre kellett helyezni az Üllői útról. A gyár vezetői Budafokot találták a legmegfelelőbbnek erre a célra. 1904-ben a Gyár utcában területet vásároltak; 1909 májusában készült el a gyár. 1911-ben megépült a IX. kerületi Ipar utca 15 alatti központi telep (később a Szeszipari Országos Vállalat központja). [7]
A szeszfőzde Budafokra és Nagykőrösre költözött. Az élesztő- és a szeszesital termelést áthelyezték Ferencvárosba.
Az első világháborút követő gazdasági válság a vállalatot is megrázta. A válság áthidalására tevékenységi körét a konzervgyártásra is kiterjesztette és 1923-ban Nagykőrösön konzervgyárat létesített. [8]
Az államosítás után
[szerkesztés]1908–1910 között a gyár áttelepült a mai telephelyére, Budafokra. A cég neve a második világháború utáni államosítást (1948 vagy 1949) követően a cég neve Budapesti Szesz- Élesztő- és Likőrgyár (?) lett,[9] majd 1963-tól az iparban történő átszervezések miatt a cég neve Szeszipari Országos Vállalat Budafoki Élesztő és Szeszgyárrá változott. 1971-től a Szeszipari Vállalatok Trösztje egyik tagvállalataként vállalata a Budapesti Szeszipari Vállalat, az élesztőgyár pedig a BUSZESZ része lett. 1984-től a BUSZESZ önálló vállalat lett. 1992-ben a BUSZESZ Rt és ezzel együtt az élesztőgyár is, az osztrák Mautner Markhof cég tulajdonába került. 1995-ben a Budafok Élesztő- és Szeszgyár Kft. önálló céggé alakult, majd 1996-ban a francia Lesaffre csoport tulajdonába került és Lesaffre Magyarország Élesztőgyártó és Kereskedelmi Kft. néven folytatja működését.
2006. május 4-től a cég neve – hivatalosan is – Lesaffre Magyarország Kft." [10]
Konzervgyártás
[szerkesztés]A Budapesten működő Gschwindt-féle Szesz-Élesztő-Likőr és Rumgyár Nagykőrös Város Tanácsától 1896-ban engedélyt kapott egy szeszgyár létesítésére. Ez a kis szeszfőzde volt a Nagykőrösi Konzervgyár alapja. A Gschwindt Rt 1922-ben engedélyt kapott a konzervgyár létesítésére. Később az új gyárban I. osztályú gyümölcsből cukrozott gyümölcsöt készítettek, amit díszes papírdobozokban és ízléses metszett üvegekben forgalmaztak. A főzelékkonzervek készítése 1923-ban indult meg. A Gschwindt-féle üzem mellett 1924-ben létesült egy kisebb konzervüzem is Pátria Konzervgyár néven, amelyet az 1930-as évek végén a Weiss Manfréd Rt. vásárolt meg és Alföldi Konzervipari Rt. néven üzemeltetett.[11]
1924-ben (?) a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. is megkezdte a konzervgyártást; Nagykőrösön modern gyárat építtetett fel. [12]
Élesztőgyártás
[szerkesztés]Budapesten kezdődött el 1876-ban az élesztőgyártás. (hol?) [13]
Vezérképviselete Bécsben
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_11-12/?query=gschwindt%20szesz&pg=263&layout=s
- ↑ 1856-ot ír pl. a bplex I. kötet 506. old.
- ↑ (Wikipédia:Üllői út szócikk)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Teteny/?query=gschwindt%20f%C3%A9le%20szeszgy%C3%A1r&pg=103&layout=s
- ↑ https://hu.museum-digital.org/object/25109?navlang=hu
- ↑ bplex
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Teteny/?query=gschwindt%20f%C3%A9le%20szeszgy%C3%A1r&pg=103&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Teteny/?query=gschwindt%20f%C3%A9le%20szeszgy%C3%A1r&pg=103&layout=s
- ↑ bplex szerint Budapesti Élesztő- és Szeszgyár
- ↑ (Wikipédia:Budafoki Élesztő és Szeszgyár Rt.
- ↑ Dr. Fodor Árpád kereskedelmi igazgató írása:Bemutatkozik a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. Konzervújság, 2002/3. (50. évfolyam) 73. old. https://adt.arcanum.com/hu/view/Konzervujsag_2002/?query=gschwindt%20f%C3%A9le%20szeszgy%C3%A1r&pg=70&layout=s
- ↑ https://adoc.pub/az-allamositas-eltt-mkdtt-elelmiszeripari-vallalatok-reperto.html
- ↑ (Wikipédia:Budafoki Élesztő és Szeszgyár Rt.
Források
[szerkesztés]- Joó Ernő - Tóth Gábor - Tóth Sándor (szerk.): Tétény - Promontor. Budapest XXII. kerületének története (Budapest, 1970) A kerület múltja 3. Joó Ernő: A gazdasági élet fejlődése a felszabadulásig 99. old.
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 506. o. ISBN 963-05-6410-6
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- museum-digital.org
- népszava (Gschwindt Györgyről)
- epa.niif.hu
- europabelvrosa.hu
- A városfejlődés szaga (Népszava)