Szerkesztő:Kreamar/Gazdasági jog
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A gazdaság jogi szabályozása egy-egy jogrendszerben különféle jogágak alá illetve különböző jogterületekre tartozhat/tartozik. A gazdasági jog ezek közül csak az egyik lehetőség, amely egyes államokban előforul.
A gazdasági jog ún. keresztülfekvő, másodlagos jogág. Kétséges, hogy Magyarországon a ma hatályos Ptk. idejėn elismerik-e a létezését.
Fogalmának van egy tágabb értelmezése, amelybe az ún. gazdasági közjog is belefér, valmint van egy szűkebb, civiljogi (magánjogi) értelmezése.
A 19. században kialakult kereskedelmi jog nagyrészt ezt a területet szabályozza.
Nyugati országokban és ennek nyomán Magyarországon ma inkább a vállalati jog vagy üzleti jog (business law) kifejezést alkalmazzák.
A gazdasági jog tartalmi kérdéseivel hazánkban főleg Sárközy Tamás foglalkozott.
A szovjet jogtudományban
[szerkesztés]Sárközy Tamás írja róla:
„A gazdaságra vonatkozó jog elméletét tekintve az általános felfogás a 20-as években az ún. kétszektoros jog volt, amelynek elméleti alapjait két jelentős szovjet jogtudós: Pasukanisz és Sztucska dolgozta ki. Pasukanisz híres, 1924-ben megjelent könyvében, "A jog általános elmélete és a marxizmus"-ban a jogot az árucsere jogával, azaz a polgári joggal azonosította, és így "igazi" jogot változatlanul csak a burzsoá társadalomban ismer el. Ami a szocializmus szovjetunióbeli körülményeit illeti, a NEP alatt két nagy szektor alakult ki. Egyfelől a társadalmi tulajdonon kívüli árutermelő szektor, amelyet a szocialista állam ugyan korlátoz, de benne szocialista állam által befolyásolt valódi polgári jog uralkodik. Másfelől a társadalmi tulajdon, ahol a tervmegvalósítás körében a célok egységét tükröző technikai-szervező szabályok, tehát nem a kölcsönösségre építő valódi jog uralkodik. Pasukanisz és Sztucska szerint a NEP a valódi jog és a szervezés fel nem oldott dualizmusa, a jövőt pedig a technikai szabályozás kiterjedése és a polgári jog elhalása fogja jelenteni, amely egyben az egész jog elhalását is magával hozza. E két szektorból a 20-as évek vége felé a társadalmi tulajdonra vonatkozó "nem igazi", technikai-szervezési jogot nevezték el gazdasági jognak.[1]”
A gazdasági jog mint tudományos elmélet és oktatási diszciplína az évtized végére a leghatározottabban elvetésre kerül, helyébe a polgári jogi lép: egyik legjelentősebb képviselője, Jevgenyij Pasukanisz a koncepciós perek áldozata lesz.(Verebics János)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Megjegyzés
[szerkesztés]Ennek az allapnak a léte nem akadályoz abban másokat, hogy a témájáról írhassanak. Fennállása alatt bármikor bárki zavartalanul kezdhet azonos vagy hasonló című szócikket illetve a véleményét, észrevételeit addig is kifejtheti az allap vitalapján.
Amennyiben bárki jelzi a szerkesztési szándékát az allap vitalapján, kérésére az allap haladéktalanul átkerül a fő névtérbe, hogy azután a szövegét szerkeszthesse.