Szerkesztő:Kreamar/Egyetemi magántanár

Az egyetemi magántanár egykor jogilag pontosan szabályozott státus volt.

Jelenleg az egyetemi magántanár Magyarországon a felsőoktatásban adományozható megtisztelő cím.

A nem főállásban alkalmazott oktatók státusza óraadó. Bizonyos esetekben az intézmény szenátusa a következő címeket adományozhatja az óraadóknak:

• egyetemi magántanár – ha rendelkezik doktori fokozattal, habilitációs oklevéllel és kiemelkedő nemzetközi szaktekintély,
• címzetes főiskolai vagy egyetemi docens, illetve címzetes főiskolai vagy egyetemi tanár – ha doktori fokozattal rendelkezik és országosan elismert szaktekintély,
• mesteroktató – ha kiemelkedő gyakorlati oktatói munkát végez, de ehhez nem szükséges még a PhD sem. (v.ö. Beosztás (felsőoktatás))

Története

Egyetemi magántanári képesítés

„Olyan tanár, kit tudományos működése alapján, az egyetemi tanács felterjesztésére, a vallás- és közokt. miniszter az egyetemen határozott tanszakok nyilvános tanítására jogosít. Az egyetemi magántanár képesítést (habilitációt) rendszerint csak olyanok szerezhetik meg, akik valamely hazai egyetemen nyertek doktori oklevelet vagy a külföldön szerzettet valamely hazai egyetemen nosztrifikáltatták. Az ilyen képesítést megkapni óhajtónak továbbá nyomtatásban megjelent, önálló és szigorúan tudományos dolgozattal kell bizonyítania, hogy az egyetem illető karához tartozó tudományszak egész körére kiterjedő ismeretei vannak és e tudományt önállóan műveli. Ha az egyetem tanácsa e dolgozatot elfogadta, a jelölt szóbeli értekezletet és próbaelőadást tart. Elismert tudományosságú férfiakat a tanártestület kivételképpen a szóbeli értekezlet és a próbaelőadás, vagy azok egyikének elengedésével, kiadott munkáik alapján is képesíthet egyetemi magántanárokká. Az egyetemi magántanárok hallgatóiknak a rendes és rendkívüli tanárokéival hasonló érvényű leckelátogatási bizonyítványokat állíthatnak ki. ”

„Az egyetemi magántanári intézmény feladata, hogy egyes tudományszakoknak és különös részeiknek intenzív és extenzív művelésére erőket szolgáltasson. Magántanári képesítést csak azok nyerhetnek, csak önálló tudományos kutatásaik és a szakirodalom terén kifejtett munkásságuk útján kétségbevonhatatlanul bebizonyították, hogy szaktudományuk továbbfejlesztésére képesek. Feladatuk a rendszeres egyetemi tanítás kiegészítése. A képesítési eljárást az 1892. évi 45.520. vkm. sz. rendelet szabályozza. E szerint a tanítási jogosítvány (venia legendi) megszerzése szabályszerű képesítéshez (habilitáció) van kötve. Ezt csak azok szerezhetik meg, akik valamely hazai tudományegyetemen (műegyetemen) doktori oklevelet szereztek, vagy azok, akik külföldi doktori oklevelüket valamely hazai egyetemen honosították. A képesítés első fokon a tanári testület azt bírálja el, vajon az illetőt személyes minősültségénél fogva a képesítéshez bocsátja-e vagy sem. Kedvező határozat esetén a kar a tudományos munkálatok bírálatára és javaslattételre két bírálót küld ki. Ha ezek érdemleges jelentése a jelölt tudományos munkásságáról kedvező e a kar ilyen értelemben dönt, akkor a kar a jelöltet szóbeli értekezletre (III. fok) bocsátja. A szóbeli értekezletet (kollokvium) a kar által kiküldött szaktanárok tartják meg. A kar a jelöltet a kollokvium elfogadása esetén nyilvános próbaelőadásra bocsátja, amelynek tárgyát a jelölt szabadon választhatja meg. A próbaelőadás elfogadása esetén a kar a jelöltet a maga részéről képesítettnek nyilvánítja és a képesítést megerősítés végett a vkm.hez felterjeszti. Ennek hozzájárulása esetén a kar a jelölt részére képesítési oklevelet (decretum habilitationis) állít ki. Elismert tudományosságú folyamodókat a tanári testület a szóbeli értekezlet és a próbaelőadás, vagy azok egyikének elengedésével, az addig megjelent tudományos munkájuk alapján is képesíthet. Akik jogosításuk után 4 félév alatt legalább egy félévig előadást nem tartanak, tanítási jogosítványukat elveszítik. Jogosítványát elveszti az is, akinél időközben személyes viszonyait illetőleg olyan11q változások állanak be, amelyek a magántanári állással, vagy az egyetem méltóságával s tudományos és erkölcsi érdekeivel össze nem egyeztethetők. Molnár A. ”

„Egyetemi magántanár, nálunk is elterjedt latin szóval docens, valamely az egyetem tananyagába tartozó szaktudomány olyan művelője, aki az egyetemtől engedélyt kapott arra, hogy az általa különösen művelt részlettanulmány köréből az egyetemi leckerend keretében előadásokat tartson. Az engedélyt venia legendi magántanári képesítés (habilitatio) előzi meg; a vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítéséhez van kötve. Egyetemi magántanári képesítésért csak az folyamodhat, aki legalább 3 esztendeje szerezte meg doktori oklevelét valamely hazai egyetemen (a külföldi oklevelet előbb érvényesíttetni, nosztrifikáltatni kell); az illetékes kar előzetes döntése a jelölt személyes alkalmassága felől határoz, majd tudományos munkásságának értékét bíráltatja el két, ellentmondás esetén három egyetemi tanárral, ezek után tudományos képzettségéről szerez bizonyosságot magántanári colloquium alapján, végül ünnepélyes próbaelőadás megtartására ad engedélyt. Újabban a vidéki egyetemeken nőket is habilitáltak E.-ra; a budapesti egyetem elvileg elzárkózik előle. ”

„Egyetemi magántanár, szaktudományában jelentős írod. munkássága alapján az egy.-en előadások tartására jogosított egyén. ”

„magántanár m. (elavulóban) (Az 1951-ig fennállott egyetemi tudományos fokozatok rendszerében) olyan szakember, tudós, akinek tudományos működése alapján az egyetem vmelyik kara a hozzátartozó tudományszakok egyikének meghatározott részéből egyetemi előadásokra engedélyt adott, s ezt az illetékes miniszter megerősítette. ~rá habilitálták. 2. (ritk) Olyan tanár, aki magántanítással foglalkozik, aki magánórákat ad. ~t fogadott a fia mellé. ”

Nyilvános rendes tanár

• (iskolai, régies) Egyetemi nyilvános rendes tanár (röv: egy. ny. r. tanár): a legmagasabb fokozatú egyetemi t.

„12. § A vizsgálóbizottságok elnöke és alelnöke (illetőleg alelnökei) tudományegyetemi nyilvános rendes tanárok; többi tagjai tudományegyetemi vagy más tudományos főiskolai nyilvános rendes, vagy rendkívüli tanárok, tudományegyetemi vagy más tudományos főiskolai magántanárok, továbbá a közoktatás terén, különösen a középiskolákban működő oly tudósok is, akik nem tartoznak sem valamely tudományegyetem, sem más tudományos főiskola kötelékébe. Ilyen tudós alelnöki tisztséget is viselhet oly bizottságban, amelynek egynél több alelnöke van. ”

Kapcsolódó szócikkek

• Beosztás (felsőoktatás)
• Weszelszky Gyula
• Örösi Pál Zoltán
• Fleisz János
• Bozóky Alajos

További információk

Magántanárok a pesti tudományegyetemen 1848-1952