Szerkesztő:HHFordító/próbalap

Definíciók

A szakfordítás a fordítás egy ága, amely egy szakszöveg írásban elvégzett nyelvi közvetítését jelenti. Akkor beszélünk szakfordításról, amikor egy szöveg fordításához nem elegendő az általános tudás, hanem egy adott szakterületen kiemelkedő ismeret szükséges a forrásnyelvi szöveg pontos megértéséhez, és lefordításához. A szakfordítást megkülönböztetjük a műfordítástól. „Célja, hogy ugyanazt a szerepet töltse be a célnyelvi befogadók körében, mint, amit az eredeti szöveg játszott a forrásnyelvi kultúrában.” (Dróth, 2011, p.41) A fordítás elszámolása gyakran a leütések száma alapján történik, de történhet szavak, sorok, vagy oldalak száma alapján is.

Szakfordító: „Szakszöveg fordításával foglalkozó személy”.

Szakfordítás: „Valamely szakma szókincsét tartalmazó szöveg fordítása.”

Sokszor ellentétbe helyezik a műfordítást a szakfordítással, aminek fogalma a következő: Műfordítás: „Irodalmi alkotás művészi értékű fordítása.”

A fordítás mennyiségének meghatározása:
A fordítás mennyiségét meghatározhatjuk

• a karakterek számában (forrás- vagy célnyelvi)
• a szavak számában (forrás- vagy célnyelvi)
• a sorok számában (forrás- vagy célnyelvi)
• az oldalak számában (forrás- vagy célnyelvi)
• időben (a fordítással eltöltött idő)
  

A mértékegységek meghatározása:

A karakter: a fordítás elkészítéséhez szükséges leütés.
A szó: két szóköz vagy írásjel közötti karaktersorozat.
A sor: 55 karakter külföldi megrendelő esetén, 50 karakter belföldi megrendelő esetén.
Az oldal: 1650 leütés külföldi megrendelő esetén, 1500 karakter belföldi megrendelő esetén.
Az idő: óra vagy 8 órás munkanap.

A szakfordítás típusai:

Típusai közé tartozik minden olyan szöveg, amelynek értelmezéséhez szaktudás szükséges.

- Társadalomtudományi (pl. a filozófia, társadalomföldrajz, jogtudomány, közgazdaságtan, kulturális antropológia, művészettörténet, néprajz, nyelvészet, politikatudomány, pszichológia, szociológia, és történettudomány témáiban íródott szövegek fordítása)
- Természettudományi (pl. a következő témákkal kapcsolatos szövegek fordítása: fizika, kémia, biológia, földrajztudomány, geológia, meteorológia, csillagászat, orvostudomány, mezőgazdaság-tudomány, genetika),
- Műszaki (műszaki témájú szövegek fordítása),
- Gazdasági fordítás (a gazdasággal kapcsolatos szövegek fordítása)

„A szakfordítás elsődleges követelménye: a tartalmi pontosság.” (Dróth, 2011)

Okiratfordítás:

„A szakfordítások körében készülő fordítások egyik alfaja az okiratfordítás, amelyet jellemzően hatósági eljárásban használnak fel. A hatósági eljárások sokfélesége miatt a fordítást igénylő okiratok is sokfélék lehetnek.” (Dróth, p.29) „Az okiratfordításhoz megfelelő képzettség kell, amelyhez a szakfordítói képesítés és az átlagos szakfordítások elkészítéséhez szükséges nyelvi kompetenciák megfelelő, de korántsem elegendő alapot jelentenek.” (Dróth, p.39)

A lektorálás fontossága szakfordításnál:

Lektorálás: A fordítás ellenőrzése nyelvi és szakmai szempontok szerint. „A fordítás nyelvhelyesség és stílus alapján történő ellenőrzése a forrás- és a célszöveg egybevetésével, az élő nyelv követelményeinek megfelelően, továbbá a fordításban alkalmazott szakkifejezések ellenőrzése a modern tudomány és technika kifejezései alapján.” (Fordit.hu) A lektorálás fontos a nyelvi és szakmai ellenőrzés szempontjából egyaránt, hogy a szöveget a lehetséges hibák elkerülésével fordítsák le a célnyelvi közönség számára. A lektorálást elvégezheti nem anyanyelvi beszélő is, de nyelvtudásának közel kell állnia az anyanyelvi beszélőjének szintjéhez, hogy a lektorálást helyesen végezze el, és, hogy pontos legyen. A lektorálás lehet nyelvi, szakmai, vagy mindkettő.

Miért fontos, hogy a fordító is elsajátítsa a lektorálást?

Brian Mossop három okot sorol fel a lektorálás megtanulásának fontosságára (Mossop, 2001, Dróth, 2011, p.90):

1. Fejleszthetik fordítói készségüket a tartalmi pontosság, a nyelvi megfogalmazás és a formai követelmények terén (tartalom és forma).
   
2. Jobb állást találhatnak a fordítói piacon.
   
3. Szakszerűbben képesek elvégezni a rosszul megírt forrásnyelvi szövegek szerkesztését (fordítás közben, fejben végzett stiláris, szerkezeti vagy tartalmi szerkesztés).
   

A terminológia fontossága:

Az egységes terminológia használatának fontossága a szakfordításban (Dróth, 2004, p.53):

• A fordítónak jól kell ismernie a célnyelv kifejezőeszközeit a szöveg, a grammatika, a lexika és a felszíni elemek szintjén annak érdekében, hogy a fordított szöveg beilleszkedjen a célnyelvi szöveg rendszerébe.
  

• Fontos a normák szerint rendezett terminológia használata.
  

• A szaknyelvi szöveg nyelvi megformálása szoros kapcsolatban áll a kommunikáció funkciójával és tartalmával, és fontos szempont a hasonló témában írt szövegek egymáshoz viszonyított lexikai kohéziója is.
  

Szakszótárak:

A szakszótárak segítik a szakfordítók munkáját a különböző témájú szakszövegeknél, melyeket fordítanak, és sokféle szakszótár online is elérhetőek. Ilyen szótárak például a jogi, a gazdasági, és a műszaki szótárak, amelyek tartalmazzák a szavak megfelelőit az adott nyelven, néhol hosszabb magyarázattal.

Források:

-Dróth, J., 2011, Szaknyelv és fordítás, Szent István Egyetem, Gödöllő, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

-Dróth, J., 2004, Szaknyelv és szakfordítás, Szent István Egyetem, Gödöllő, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

-Fordit.hu, fogalom meghatározások
-MFTE.hu