Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Enbéká/Karib-lemez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A világ lemezei.

A Karib-lemez egy főként óceáni tektonikus lemez, ami Közép-Amerikánál és a Karib-térségnél helyezkedik el. Területe mintegy 3,2 millió km2. Határai az Észak-amerikai lemez, a Dél-amerikai lemez, a Nazca-lemez és a Kókusz-lemez. A lemezhatárokon előfordulnak földrengések, tűzhányók.

Határok

[szerkesztés]

Az északi, Észak-amerikai lemezzel való határ Belizénél, Guatemalánál, Hondurasnál húzódik, s elhalad Kuba délkeleti részénél, Hispaniolánál és a Virgin-szigeteknél. a Puerto Ricói-ároknál mintegy 8400 m mély víz is van.

Keletre szubdukciós zóna található. Az Észak- és a Dél-amerikai-lemez határának típusa még nincs megállapítva. Vulkáni ív húzódik a Virgin-szigetektől egész Venezueláig. Vulkán a Soufriére Hills Montserraton, a La Grande Soufrière Guadeloupe-n, a Mont Pelée Martinique-n, a Soufriére Saint Vincent Saint Vincenten, a Kick-'em-Jenny pedig víz alatti Grenadától 10 km-re.

A déli, Dél-amerikai lemezzel való határ összetett. Erre találhatók nagy kőolajmezők.

Nyugaton Közép-Amerika található. A Kókusz-lemez határánál szubdukciós zóna található. Szubdukciós formák Guatemala, Salvador, Nicaragua és Costa Rica vulkánjai.

Eredet

[szerkesztés]

Két teória van a lemez eredetéről.

Az egyik, hogy egy nagy izzó tartomány (large igneous province), ami létrehozta a lemezt mintegy 10 millió évvel ezelőtt. Amikor a Csendes-óceán területe megnőtt, Észak- és Dél-Amerika nyugat felé tolódott, egy ideig óceáni kéreggel elszeparálva. A Csendes-óceáni tengerfenéknél szubdukdció történt az óceáni kéreg alatt, két kontinens között. A lemez besodródott ugyanarra a terültre, s kisebb sűrűségű (bár vastagabb volt) az óceáni kéregnél, nem történt szubdukció, hanem Észak- és Dél-Amerikától keletre mozgott. Amikor a Panama-földszoros összeállt, elvesztette a Csendes-óceánnal a kapcsolatát.