Szerkesztő:Daniel9543542/Scientific theory
A tudományos elméletek a természettudományok egy-egy aspektusának magyarázatai, melyeket a tudományos módszer szerint többszörösen ellenőriztek és megerősítettek, az elfogadott megfigyelési, mérési, és eredmény-kiértékelési protokollok alkalmazásával. Amikor csak lehetséges, a tudományos elméleteket kísérleti úton, ellenőrzött körülmények között tesztelik. [1] [2] Azon tudományos elméletek, amelyek kísérleti úton nem ellenőrizhetőek, az abduktív érvelés segítségével értékelhetőek. A megalapozott tudományos elméletek kiállták a szigorú vizsgálatokat, és megtestesítik a tudományos ismereteket. [3]
A tudományos elméletek abban különböznek a tudományos tényektől vagy tudományos törvényektől, hogy egy elmélet megmagyarázza a "miért"-et, vagy a "hogyan"-t: a tény egy egyszerű, alapvető megfigyelés, míg a törvény egy állítás (gyakran egy matematikai egyenlet) tudományos tények közötti összefüggésekről. Például a Newton-féle gravitációs törvény egy matematikai egyenlet, amely felhasználható a testek közötti vonzás előrejelzésére, de ez nem elmélet a gravitáció működésének magyarázatára. [4]
A tudományos elmélet kifejezés jelentése nagyban különbözik az elmélet köznyelvi használatától. [5] [note 1] A mindennapi beszédben az elmélet sokszor olyan magyarázat, amely megalapozatlan, vagy spekulatív sejtéseken alapul, míg a tudományban olyan magyarázatot ír le, amelyet teszteltek és széles körben érvényesnek fogadtak el. [1] [3]
A legerősebb tudományos elméletek egyszerűen írnak le számos szerteágazó jelenséget. A tudományos elméletek módosíthatóak, ahogyan újabb tudományos bizonyítékok gyűlnek össze, olykor pedig meg is dőlnek, ha már nem lehet őket az új megállapításokhoz igazítani; ilyenkor egy új, pontosabb elméletre van szükség. Egyes elméletek annyira megalapozottak, hogy nem valószínű, hogy valaha is alapvetően megváltoznának (például az evolúció, a heliocentrikus elmélet, a sejtelmélet, a lemeztektonika elmélete, a betegségek csíraelmélete stb.). Bizonyos esetekben egy olyan tudományos elmélet vagy tudományos törvény is hasznos lehet, amely nem illeszkedik minden adathoz, azonban meghatározott körülmények között jó közelítést ad (és egyszerűen alkalmazható). Példa erre a Newton-féle mozgástörvény, amely a speciális relativitáselmélet nagyon pontos közelítése olyan sebességeknél, amelyek a fénysebességhez képest kicsik.
A tudományos elméletek ellenőrizhetőek, és megcáfolható előrejelzéseket adnak. [6] Leírják egy adott természeti jelenség okait, és a fizikai univerzum vagy bizonyos kutatási területek (például elektromosság, kémia és csillagászat) jelenségeinek magyarázatára és előrejelzésére szolgálnak. A tudományos ismeretek más formáihoz hasonlóan a tudományos elméletek deduktívak és induktívak, [7] a minél nagyobb előrejelző- és magyarázó erőt célozzák meg. A tudósok az elméleteket a tudományos ismeretek bővítésére, valamint a technológia vagy az orvostudomány fejlődésének elősegítésére használják fel.
Jellemzők
[szerkesztés]Alapvető kritériumok
[szerkesztés]Jellemzően egy egyszerű kritérium van ahhoz, hogy bármely elméletet a tudományos körökben elfogadjanak. Ez a kritérium az, hogy az elmélet megfigyelhető és megismételhető legyen. Ez a két feltétel elengedhetetlen a csalás megelőzésének, és a tudomány fenntarthatóságának érdekében.
Alapvető elvárás minden tudományos ismerettel - és tudományos elmélettel - szemben, hogy megcáfolható, és tesztelhető előrejelzéseket (predikciókat) adjon. Ezen előrejelzések jelentősége és pontossága határozza meg az elmélet hasznosságát. Egy olyan elmélet, amely nem tesz megfigyelhető jóslatokat, nem tekinthető tudományos elméletnek. Az olyan előrejelzések, amelyek nem kellően specifikusak ahhoz, hogy tesztelni lehessen őket, szintén nem hasznosak. A „tudományos elmélet” kifejezés egyik esetben sem alkalmazható.
A tudásleírások halmaza akkor nevezhető elméletnek, ha megfelel a következő kritériumoknak:
- Megcáfolható előrejelzéseket ad egyenletes pontossággal a tudományos kutatások széles területén (például a mechanikában ).
- Számos, egymástól független bizonyíték támasztja alá, nem pedig egyetlen forrás.
- Összhangban van a már meglévő kísérleti eredményekkel, és legalább annyira pontosak az előrejelzései, mint bármely korábban létező elméletnek.
Ezek a tulajdonságok minden bizonyosan igazak az olyan jól megalapozott elméletekre, mint a speciális és általános relativitáselmélet, a kvantummechanika, a lemeztektonika, a modern evolúciós szintézis stb.
Egyéb kritériumok
[szerkesztés]Mindezen felül a tudósok igyekeznek olyan elméleteket kidolgozni, amelyek:
- Kisebb kiigazításokkal ráilleszthetők az újonnan felfedezett, esetleg nem tökéletesen illeszkedő adatokra, így idővel növelhető a predikciós képességük. [8]
- Minél 'takarékosabb' abból a szempontból, hogy a lehető legkevesebb entitást, feltételezést, vagy magyarázó lépést tartalmazza (Occam borotvája). Ennek oka, hogy egy jelenség minden, már elfogadott magyarázatára végtelen számú lehetséges és bonyolultabb alternatíva adható, hiszen a megdőlni látszó magyarázatokat mindig lehetséges 'megmenteni' újabb és újabb ad hoc hipotézisekkel. Ezért egyszerűbb elméleteket előnyben kell részesíteni az összetettebbekkel szemben, mivel jobban tesztelhetők. [9] [10] [11]
[[Kategória:Tudomány]]
- ↑ a b National Academy of Sciences (US). Science and Creationism: A View from the National Academy of Sciences, 2nd, National Academies Press, 2. o.. DOI: 10.17226/6024 (1999). ISBN 978-0-309-06406-4 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke, „NAS1999” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ The Structure of Scientific Theories
- ↑ a b Schafersman: An Introduction to Science Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke, „Schafersman” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ July 2017: What Is a Scientific Theory? (angol nyelven). livescience.com. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
- ↑ Is Evolution a Theory or a Fact?. National Academy of Sciences, 2008. [2009. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Popper, Karl (1963), Conjectures and Refutations, Routledge and Kegan Paul, London, UK. Reprinted in Theodore Schick (ed., 2000), Readings in the Philosophy of Science, Mayfield Publishing Company, Mountain View, Calif.
- ↑ szerk.: Edward N. Zalta: Scientific Method, The Stanford Encyclopedia of Philosophy (2015)
- ↑ Even theories change. Understanding Science. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
- ↑ Alan Baker. Simplicity, Stanford Encyclopedia of Philosophy. California: Stanford University [2004] (2010)
- ↑ (2008) „Comments Regarding "On the Nature Of Science"”. Physics in Canada 64 (3), 7–8. o.
- ↑ Elliott Sober, Let's Razor Occam's Razor, pp. 73–93, from Dudley Knowles (ed.) Explanation and Its Limits, Cambridge University Press (1994).
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „note” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="note"/>