Kínai mamutfenyő
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Metasequoia glyptostroboides Hu & W.C. Cheng, 1948 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kínai mamutfenyő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai mamutfenyő témájú médiaállományokat és Kínai mamutfenyő témájú kategóriát. |
A kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides) a ciprusfélék családjába tartozó Metasequoia nemzetség egyetlen recens faja. További magyar nevei: ősmamutfenyő, kínai ősfenyő, szecsuani mamutfenyő[1] A nemzetséghez további 4, mára fosszilis faj tartozott.
A nemzetség felfedezésének története[2] rendhagyó, ugyanis először kövület formájában talált rá egy Shigeru Miki nevű botanikus 1941-ben honsúi (Japán) fiatalabb harmadkori rétegben. A lelet levelei a Taxodiumra, a közelben megtalált tobozok pedig a Sequoiára hasonlítottak, ezért Miki a mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) új nemzetségeként írta le a leletet 1941-ben, annak ellenére, hogy tobozokat viselő leveles hajtásokat nem talált. Ugyanebben az évben talált rá T. Kan, a nanjingi egyetem munkatársa Közép-Kínában, Whan-hsien városától délre, a Jangce partján arra az új tűlevelű fajra, melyet 1948-ban Metasequoia glyptostroboidesnek neveztek el.
Akár a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), igazi élő (növényi) kövület: maradványai Észak-Amerikából és Európából (Lengyelország, Bulgária) is előkerültek.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Csak Dél- és Közép-Kínában honos Szecsuan és Hubei határán. Félreeső csoportjai találhatóak Hunan tartomány északkeleti részén. Legnagyobb, 6000 fát számláló erdejét az 1949-es forradalom után kivágták. 1980 óta a faj védett, kivágása tilos. A Kínán kívül élő példányok nagy része egyetlen fától származik; ennek magvait 1947-ben küldték szét Kínából a világ minden tájára.
Ültetett példányai megtalálhatók számos botanikus kertben és parkban, parkerdőben, egyebek közt hazánkban is. Magyarország éghajlatát kimondottan kedveli: gyorsan nő és szép koronát fejleszt.
Megjelenése
[szerkesztés]A mocsárciprusra emlékeztető külsejű, eredeti termőhelyén 30–35 méter magasra növő, lombhullató fa. Törzse alul kiszélesedik. Koronája kúp alakú, ágai átellenesen ágaznak el.
Élénk világoszöld tűlevelei a hosszúhajtásokon szórtan állnak, a törpehajtásokon (ezek olyan, rövid szártagú hajtások, amelyeken a nóduszok egymáshoz nagyon közel helyezkednek el) pedig fésűsen, azaz két, átellenes sorban. Legfőbb jellegzetessége, hogy éppen így, átellenesen helyezkednek el rügyei és maguk a törpehajtások is.
Gömbölyded toboza zöld, 3–4 cm átmérőjű, pikkelyei pajzs alakúak.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Szárazföldi éghajlaton is megél, de leginkább a jó morzsalékos, üde talajt és a párás levegőt kedveli. Télálló. Törpehajtásai ősszel a rajtuk levő tűlevelekkel együtt rozsdabarnára színeződnek, majd egészben hullanak le.
Felhasználása, kertészeti változatai
[szerkesztés]Gyorsan növő, ideális kerti fenyőféle.
Ismertebb fajták:
- Metasequoia glyptostroboides ’Emerald Feathers’
- Metasequoia glyptostroboides ’Fastigiata’
- Metasequoia glyptostroboides ’Green Mantle’
- Metasequoia glyptostroboides ’Moerheim’
- Metasequoia glyptostroboides ’National’
- Metasequoia glyptostroboides ’Sheridan Spire’
- Metasequoia glyptostroboides ’Vada’
- Metasequoia glyptostroboides ’Waasland’
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nico Vermeulen: Fák és cserjék enciklopédiája. Budapest: Ventus Libro Kiadó. 2005. 248. o. ISBN 963 9546 50 X
- ↑ Uránia növényvilág. Gondolat Kiadó (1981)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. február 1.)
- ARKive - Metasequoia glyptostroboides (angol)
- Örökzöld fák
- Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 64. o. ISBN 978-963-09-6602-3
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. február 1.)
További információk
[szerkesztés]- dawnredwood.org (angolul)
- Ralph E. Taggart, Professor - Michigan State University (angolul)
- University Botanic Garden (angolul)
- Redwood World - Giant Redwoods (angolul)
- Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 45. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
- Metasequoia glyptostroboides Hu & W.C.Cheng Plants of the World Online
