Ugrás a tartalomhoz

Szalaházi Tamás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szalaházy Tamás szócikkből átirányítva)
Szalaházi Tamás
Született1470-es évek
Doboka vármegye[1]
Elhunyt1535
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • politikus
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • Veszprém vármegye főispánja (1524–1526)
  • veszprémi püspök (1526–)
  • Heves vármegye főispánja (1527. november 11. – 1535. február 25.)
  • egri püspök (1529. február 3. – )
SablonWikidataSegítség

Szalaházi Tamás, olykor Zalaházy (1473 körül – 1535. február 10. után) megyéspüspök.

Életútja

[szerkesztés]

Tanulmányait elvégezve Beregszászon plébános, II. Lajos királynak 1519-ben levéltárnoka, majd szentszéki jegyző és főesperes. Küzdött a protestantizmus ellen. 1525-ben választott veszprémi püspök, a király rendeletére a királyné mellett maradt, akit a mohácsi csatavesztés után Pozsonyba kísért. Helyette a mohácsi csatában dalkai Hathalmy Lázár veszprémi várnagy harcolt; végül a csatatéren ottmaradt a veszprémi püspökség 200 főnyi, Hathalmy Lázár veszprémi várnagy által vezetett bandériuma.[2] Habsburg Ferdinánd pártjára állott. 1527-ben az országgyűlésen, ahol Szapolyai kegyvesztetté nyilvánította, több főurat I. Ferdinánd pártjára csábított, aki 1526. november 1-jén egri püspökké és kancellárrá nevezte ki. Inkább a politikával, mint egyházi ügyekkel foglalkozott, 1527-ben és 1537-ben visszafoglalta Veszprémet a Szapolyai-pártiaktól. 1528-ban Magyarország kormányzója volt a regensburgi birodalmi gyűlés idején.

1530 januárjában Egert elfoglalták Szapolyai János hadai, aki olasz bizalmasát, Lodovico Grittit nevezte ki egri püspökké, aki nem volt felszentelt pap, ezért csak a püspökség javadalmait élvezte. Gritti magát egri választott püspöknek nevezte. Szalaházi 1532-ben leveleket írt a Szapolyai-párti főurakhoz, hogy Ferdinándhoz csatlakozzanak és egyesítsék erejüket a török veszedelem ellen. A püspöki birtokok kezelését familiárisára, Csoron Andrásra bízta, ki egy részét saját birtokává tette. Szalaházi saját rokonát, Kecsethy Mártont segítette 1527-ben a veszprémi püspöki székbe.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. január 8., PIM115584
  2. Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995) A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai III: Történeti adatok

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub