Szász Nemzeti Bank
| Szász Nemzeti Bank | |
.jpg) | |
| A volt székház a brassói Kapu utcában | |
| Típus | bank |
| Alapítva | 1899 |
| Megszűnt | 1929 |
| Székhely | Brassó |
 Szász Nemzeti Bank
Pozíció Brassó térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 30″45.642836°N 25.591679°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 30″45.642836°N 25.591679°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Nemzeti Bank témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szász Nemzeti Bank (németül: Sächsische Nationalbank vagy Burzenländer Bank) egy 1899-ben alapított, brassói székhelyű pénzintézet volt. Céljául azt tűzte ki, hogy biztosítsa az erdélyi szászok politikai szerepvállalásához szükséges gazdasági hátteret.
Története
[szerkesztés]A területi autonómiájukat és kiváltságaikat elveszítő, a többségi társadalomtól viszonylagos elszigeteltségben élő erdélyi szászok a 19. században megpróbálkoztak egy politikai érdekképviseletüket biztosító intézményrendszer kialakításával. Ennek első lépéseként 1876-ban létrehozták a Szász Néppártot, mely szilárd keretet teremtett az országos politikában való szerepvállalásnak. A politikai fellépéshez szükséges önálló gazdasági hátteret a szász pénzintézetek teremtették meg, ezek közül a legjelentősebbek a földhitelintézet (Bodencreditanstalt) és a nagyszebeni és a brassói takarékpénztárak voltak.
Az egyik ilyen intézmény a Szász Nemzeti Bank volt. Létrehozását Karl Lurtz, Karl Schnell, és Karl Flechtenmacher, a Brassóban tevékenykedő „zöldszászok” vezetői javasolták. Az alapítást a vámháború okozta üzleti pangással és a brassói takarékpénztár melletti önálló működés lehetőségeivel indokolták, a politikai megfontolásokról nem ejtettek szót.
Az 1899-ben alapított bank első székhelye Brassóban, a Kapu utca 3. szám alatt volt, első elnöke Oskar Tellmann.[1] Nem sokkal megalakulása után fiókot alapított Nagykikindán a bánsági svábok mozgalmának támogatásához. 1908-ban a székhely a brassói Michael Weiss utca 22. szám alá, a Kapu utca sarkán álló új épületbe költözött. 1929-ben összeolvadt a Nagyszebeni Általános Takarékpénztárral (Hermannstädter Allgemeine Sparkasse).[2]
A székhely épülete
[szerkesztés]
 |
Ez a szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | Legutóbbi frissítés: 2023. január 15., 00:28 (CET) |
 |
A Michael Weiss és a Kapu utca kereszteződésénél volt egykor a gazdag és befolyásos Hirscher család 1545-ben épült kétszintes háza. A 20. század elején lebontották, és Albert Schuller városi építész vezetésével 1906–1908 között itt építették fel a Szász Nemzeti Bank székhelyéül szolgáló háromszintes épületet. Ez Brassó legelső szecessziós stílusú épülete.[3]
A bank megszűnése után, az 1930-as években az épület egy svéd áramszolgáltató cég székhelye volt, amely kiépítette a város villanyhálózatát.[4] 1948-ban államosították, a kommunizmus alatt különböző intézmények és üzletek működtek benne. 1990–1999 között a Bancorex helyi fiókjának székhelye volt, a Bancorex csődje után visszakerült a város tulajdonába. Jelenleg elhagyatottan és omlásveszélyesen áll, felújítására nincs pénz.
Az épület sarkán elhelyezett szarvasagancs még a régi Hirscher-házról származik,[5] és a család címerére utal.[m 1] A homlokzatra Friedrich Mieß egy Apollonia Hirschert ábrázoló freskót festett,[m 2] ezt az 1970-es években Gisela Richter restaurálta, de mára már szinte teljesen lekopott. Ugyancsak az enyészeté lettek a díszes keretekben elhelyezett, német nyelvű idézetek (például Arbeit ist des Bürgers Zierde, Segen ist der Mühe Preis vagy Spare in der Zeit, so hast Du in der Not).[6]
A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11595 sorszámon tartják nyilván.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petit, Alexandru. Monografia județului și orașului Brașov. Brassó: Unirea (1922)
- ↑ szerk.: Osvát Kálmán: Erdélyi Lexikon. Szatmárnémeti: Szabad Sajtó, 47. o. (1928)
- ↑ Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 474. o. (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Balázs János, Petki Judit. Kő kövön Brassóban. Csíkszereda: Brassói Lapok, 265. o. (2005). ISBN 9739777524
- ↑ Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton, 188. o. (2011). ISBN 9789737641700
- ↑ Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 310. o. (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Megjegyzések
- ↑ A Hirscher családnak a 16. század közepéig oroszlános címere volt (ez látható a főtéri Árucsarnokon és Gregorius festményén is), a 16. század második felétől viszont már szarvasos címert használtak (egy 1569-es okmányban már ez jelenik meg). Lásd pl. Schuster, Fritz: Wappenbrief des Kronstädter Stadtrichters Lukas Hirschers des Grosseren. Siebenbürgische Vierteljahrsschrift, LXI. évf. (1938) 268–270. o.
- ↑ Ugyanezért az épületet Hirscher-háznak is nevezik.
Források
[szerkesztés]- Egry Gábor: Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és a szász nemzeti mozgalom kapcsolata a 19. században. 2005. (doktori disszertáció)
- Drotleff, Dieter. „Giebel-Haus mit Apollonia Hirscher-Porträt bedarf dringender Restaurierung”, Karpatenrundschau, 2011. május 5. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
.svg){kind=small}