Szőnyi Ottó
| Szőnyi Ottó | |
 | |
| Született | Szákovics Ottó Gyula 1876. július 13. Pécs |
| Elhunyt | 1937. március 13. (60 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1898, jogtudomány) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Ottó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szőnyi Ottó, született Szákovics Ottó Gyula (Pécs, 1876. július 13.[1] – Pécs, 1937. március 13.) magyar régész, levéltáros, művészettörténész, Pécs ókeresztény régészeti emlékeinek kutatója, az egyházművészet jelentős képviselője, az első pécsi múzeumigazgató, katolikus pap.[2][3]
Életpályája
[szerkesztés]Szákovics János szabó és Hüfner Dorottya fia. Teológiai és jogi tanulmányai befejezése után, hivatásának teljesítése közben is már jelentős, Pécs történetére vonatkozó tudományos eredményeket ért el.[3] 1907-ben a Pécsi Jogakadémia tanára,[2] 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.[3]
Régészeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatásainak főbb területei: az ókori Pécs, latinul Sopianae, temetőjének lokalizálása, ókeresztény sírkamrák feltárása, a Pécsi székesegyház építéstörténetének vizsgálata, a kőtár anyagának feldolgozása, a székesegyházi ékszerek, kincstár, ruhatár és könyvtár leltározása, a káptalani levéltár rendezése.[3] A pécsi ókeresztény kornak jelentős kutatójaként nevéhez fűződik a Pécsi székesegyház nyugati bejárata előtti, 1600 éves Cella Septichora feltárása 1922-ben, mely egyike a három eddig ismeret pannóniai ókeresztény sírkápolnáknak.[2]
1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai műemlékvédelem tevékenységének irányát.[2][3] 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.[2]
1937. március 13-án hunyt el, sírja a pécsi Központi temetőben található.[4]
Főbb művei
[szerkesztés]- A pécsi őskeresztény sírkamra (Budapest, 1906)[2]
- A pécsi püspöki múzeum kőtára (Budapest, 1906)[2]
- A kőröshegyi középkori templom (Budapest, 1924)[2]
- Régi magyar templomok (Budapest, 1934)[2]
- Pécs: Útmutató a városban, a környéken és a Mecsekben (Pécs, Danubia könyvkiadó)[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pécsi rk. keresztelési akv. 104/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ a b c d e f g h i Magyar Elektronikus Könyvtár: Magyar életrajzi lexikon 1900-1990. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
- ↑ a b c d e Bánfai József, Káplárné Nagy Rózsa: A Pécsi Szemle Repertóriuma (1998-) a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának elektronikus könyvtárában. [2010. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
- ↑ BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- ↑ A könyv adatlapja az antikvarium.hu-n. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
További információk
[szerkesztés]- Dr. Szőnyi Ottó : A pécsi Ó-keresztény temető, sírkamrái és kápolnája, Magyar Művészet 5. évf. (1929.) 8. sz., 537-544 , epa.oszk.hu
- Szőnyi Ottó. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 30.)
