Fekete szitakötő

Fekete szitakötő
	Hím fekete szitakötő
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Ősszárnyúak (Palaeoptera);
Rend:	Szitakötők (Odonata);
Alrend:	Egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera);
Család:	Laposhasú acsák (Libellulidae);
Alcsalád:	Sympetrinae;
Nem:	Sympetrum; Newman, 1833
Faj:	S. danae;
Tudományos név
	Sympetrum danae; Sulzer, 1776
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fekete szitakötő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete szitakötő témájú médiaállományokat és Fekete szitakötő témájú kategóriát.

A fekete szitakötő (Sympetrum danae) az egész északi féltekén elterjedt, jellegzetes színezetű, kis szitakötőfaj.

Előfordulása

A fekete szitakötő az északi félteke mérsékelt és hűvös éghajlatú régióiban honos: Közép- és Észak-Európában, Szibériában, Japánban és Észak-Amerikában (Kanadában és az Egyesült Államok északi részén). Magyarországon a hegyvidékek lakója.

Magyarországon nem védett.

Megjelenése

Kis szitakötőfaj, testhossza 29–35 mm, szárnyfesztávolsága 45–55 mm között van. Az ivarérett példányok lábai és a szárnyjegye mindkét nem esetében feketék. A fiatalok szárnyjegye még világos, testük élénksárga-fekete mintás. A hímek fokozatosan besötétednek, míg szinte teljesen feketék nem lesznek, csak potrohuk oldalán látszik még sötétbarnán-sárgán korábbi mintázatuk. Szemük fekete, szárnyuk töve átlátszó. Más fajjal nem téveszthetők össze. A hímek potroha középen elvékonyodik, míg a nőstényeké hengeres.

A fekete-sárga, idővel barnássárgává sötétedő nőstények hasonlíthatnak a rokon fajokra. Potrohuk felül sárga, alul fekete. Toruk fekete-sárgán tarkázott, oldalt három ferde sárga csík (két széles és közöttük egy keskeny, szakadozott) látható. A tor elején, felül fekete háromszög alakzat figyelhető meg. Szárnyuk töve halványsárga. A nőstények szeme felül barna, alul sárga.

Életmódja

Lárvája hűvös, sokszor savanyú vizű kisebb tavacskákban, mocsarakban, lápi vizekben, öntözőcsatornában fejlődik. Viszonylag későn alakul át, az imágókkal július-október között lehet találkozni.