Farkasmaszlag
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Strychnos nux-vomica L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Farkasmaszlag témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasmaszlag témájú médiaállományokat és Farkasmaszlag témájú kategóriát. |
A farkasmaszlag (Strychnos nux-vomica) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a Loganiaceae családba tartozó faj. Délkelet-Ázsiai örökzöld növény. Ovális levelei 5–9 cm-esek. Kerek, zöld, később narancsszínű magja sztrichnin nevű alkaloidot tartalmaz, amely rendkívül mérgező. Termése a Nux vomica („hánytató dió”).
Egyéb nevei: hánytatófa, hánytatódió. Nevével ellentétben nincs közelebbi rokonságban a maszlaggal (Datura). Előfordul, hogy ebvész (Apocynum) vagy varjúszem, illetve farkasszőlő (Paris) neveken nevezik, de valójában ezek nem azonosak a farkasmaszlaggal. Termésére leggyakrabban ebvészmag néven hivatkoznak.
Orvosi alkalmazások
[szerkesztés]Modern orvoslás
[szerkesztés]A modern orvoslásban nincs alkalmazása, mivel a benne 1-1,5%-ban megtalálható sztrichnin igen erős méreg, bár ennek nem mond ellent, a „kis mértékben orvosság…” szabály (arzénvegyületekhez hasonlóan). Korábban hánytatószerként alkalmazták, azonban mára már kiszorították a jóval biztonságosabb készítmények.
Ugyanakkor a termése anti-allergén hatásokat mutat, ugyanis egerekben elnyomja az immunoglobulin (IgE) antitestek reakcióját.[1] In vitro kísérletekben meggátolta az AGS rákos sejtek növekedését.[2]
Gyógynövényként
[szerkesztés]Indiában a hudar nevű szert készítik a farkasmaszlag terméséből. Ehhez először öt napig vízben, majd két napig tejben áztatják, végül tejben forralják.[3] A készítmény minőség/mérgezés aránya igen rossz, bár a méreganyagok mennyisége vizsgálható nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával.[4] A szert a vérnyomás megemelésére használják.
Homeopátiás alkalmazások
[szerkesztés]Nux Vomica latin nevén homeopátiás szert gyártanak belőle, amely a benne hívők szerint a reuma és a másnaposság egyes tüneteit gyógyítja. Erre vonatkozólag azonban csak anekdotikus megállapítások állnak rendelkezésre, így hatásosságát a gyógyászat elutasítja. A kis tisztaságú (kis potenciálú) készítményekben ugyanakkor igen jelentős mennyiségű sztrichnin lehet, ami könnyen okozhat mérgezést a használóknál, míg a nagy tisztaságú (nagy potenciálú) készítményekben semmilyen hatóanyag nem található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Govinda Rao Duddukuri, A. Naga Brahmam & D. N. Rao (2008). „Suppressive effect of Strychnos nux-vomica on induction of ovalbumin-specific IgE antibody response in mice” (PDF). Indian Journal of Biochemistry & Biophysics 45 (5), 341–344. o. PMID 19069846.
- ↑ Sang Man Lee, Jae Im Kwon, Yung Hyun Choi, Hyun Sup Eom & Gyoo Yong Chi (2008). „Induction of G2/M arrest and apoptosis by water extract of Strychni Semen in human gastric carcinoma AGS cells”. Phytotherapy Research 22 (6), 752–758. o. DOI:10.1002/ptr.2355. PMID 18446845.
- ↑ Seema Akbar, Shamshad A Khan, Akbar Masood & M Iqbal (2010). „Use of Strychnos nux-vomica (azraqi) seeds in Unani system of medicine: role of detoxification”. African Journal of Traditional, Complementary and Alternative Medicines 7 (4), 286–290. o. PMID 21731158. PMC 3005396.
- ↑ Q. B. Han, S. L. Li, C. F. Qiao, J. Z. Song, Z. W. Cai, P. Pui-Hay But, P. C. Shaw & H. X. Xu (2008). „A simple method to identify the unprocessed Strychnos seeds used in herbal medicinal products”. Planta Medica 74 (4), 458–463. o. DOI:10.1055/s-2008-1034359. PMID 18484543.
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |