Ugrás a tartalomhoz

Strauchbufo raddei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Strauchbufo szócikkből átirányítva)
Strauchbufo raddei
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Varangyfélék (Bufonidae)
Nem: Strauchbufo
Fei, Ye & Jiang, 2012
Faj: S. raddei
Tudományos név
Strauchbufo raddei
(Strauch, 1876)
Szinonimák
  • Bufo variabilis var. amurensis Maak, 1859
  • Bufo Raddei Strauch, 1876
  • Bufo koslovi Zarevskij, 1924
  • Bufo brevipes Zarevskij, 1926
  • Bufo viridis asiaticus Pavlov, 1932
  • Pseudepidalea raddei Frost, Grant, Faivovich, Bain, Haas, Haddad, de Sá, Channing, Wilkinson, Donnellan, Raxworthy, Campbell, Blotto, Moler, Drewes, Nussbaum, Lynch, Green, & Wheeler, 2006
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Strauchbufo raddei témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Strauchbufo raddei témájú kategóriát.

A Strauchbufo raddei a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a varangyfélék (Bufonidae) családba tartozó Strauchbufo nem monotipikus faja. A faj neve Gustav Radde német természettudósnak és kutatónak, míg a nem neve Alexander Strauch orosz természettudósnak, herpetológusnak állít emléket.

Elterjedése

[szerkesztés]

A faj Kína északkeleti részén, Koreai Népköztársaságban, Mongóliában és Oroszország keleti részén, a Bajkál-tótól keletre honos 600–2700 m-es tengerszint feletti magasságban. Természetes élőhelye lombhullató és örökzöld erdők széle, ligetek, bozótosok, rétek, sztyeppék. A faj egyedei nagy számban fordulnak előlakott területeken, városokban és művelt területeken. Egyaránt kedveli a száraz és nedves élőhelyeket. Még a sztyeppés területeken is nemcsak víz mellett, hanem a víztől távolabbra is megtalálható.

Megjelenése

[szerkesztés]

A Strauchbufo raddei közepes testű békafaj, a kifejlett egyedek mérete 40–90 mm. Feltűnően nagy méretű a szem mögötti paratoid mirigy. Pupillái vízszintesek. A hímek torkán megnyúlt bőrképződmény a hangképzésre szolgál. Háta világos olajzöld, zöldesszürke vagy szürke nagy sötét foltokkal, néha vöröses pöttyökkel. Hasa világosszürke néhány sötét folttal tarkítva. A hímek a torokredőben és kisebb testméretben különböznek a nőstényektől.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A fajra nézve jelenleg nincs veszélyforrás. Legjelentősebb veszélyt az országutakon közlekedő járművek jelentik számára.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]