Stockmann nagyáruház
| Stockmann nagyáruház | |
 | |
| Település | Helsinki |
| Cím | Aleksanterinkatu 52 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1924–1930[1] |
| Rekonstrukciók évei | 2010[2] |
| Építési stílus | szecesszió,[3] funkcionalizmus[1] |
| Felhasznált anyagok | vasbeton, égetett tégla[4] |
| Tervező | Sigurd Frosterus[1] |
| Építész(ek) | Sigurd Frosterus |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | Stockmann Oyj |
| Alapadatok | |
| Magassága | 39[2] m |
| Teljes terület | 50 167 m² |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 8[2] |
| Elhelyezkedése | |
 Stockmann nagyáruház
Pozíció Helsinki térképén
| |
 é. sz. 60° 10′ 06″, k. h. 24° 56′ 32″60.168306°N 24.942110°EKoordináták: é. sz. 60° 10′ 06″, k. h. 24° 56′ 32″60.168306°N 24.942110°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stockmann nagyáruház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Stockmann nagyáruház kulturális jelentőségű üzletház és nagyáruház Helsinki központjában. A Stockmann Oyj cég tulajdona. Alapterületét és bevételét tekintve az északi országok legnagyobb áruháza. Az áruház a nemzetközileg ismert luxusmárkákat forgalmazza. A földszinten található élelmiszerüzlet (Stockmannin Herkku) az élelmiszerek minőségéről és választékáról híres. Ugyan a Stockmann logó mozgólépcsőt ábrázol, de a közhit ellenére az első finnországi mozgólépcső nem itt, hanem a turkui Forum áruházban működött.
2002-ben a Stockmann 393 millió eurónyi bevételével és 40 500 méteres területével a hatodik legnagyobb áruház volt Európában.[5]
A bejárat feletti óra, közismert nevén a "Stockan kello" a kedvelt találkozóhelyként helsinki városi kultúra része.
Története
[szerkesztés]
Georg Frans Heinrich Stockmann lübecki kereskedő volt, aki 1862-től élt Helsinkiben, és több évtizeden át a mai Szenátus téren üzemeltette áruházát.[1] 1916-ban pályázatot írtak ki egy új nagyáruház tervezésére, amelyet Valter Thomé és testvére nyertek meg. Miután a Thomé fivérek a finn polgárháború során meghaltak, a megbízást a pályázaton második helyezett Sigurd Frosterus kapta;[6] az épület 1924 és 1930 között készült el.[1]
1989-ben az ugyanahhoz a tömbhöz tartozó Argos épületet egybeépítették a Stockmann áruházzal. Ennek során csak az Argos épület homlokzata maradt meg. A Stockmann elfoglalta a Mannerheimintie, Aleksanterinkatu, Keskuskatu és Pohjoisesplanadi közötti teljes területet. A Stockmann hét emeleten helyezkedik el, a földszinten és a nyolcadik emeleten egyéb üzletek találhatók.
2007 és 2010 között további terjeszkedésre került sor, melynek során a kereskedelmileg hasznos terület 10 000 négyzetméterről 50 000 négyzetméterre nőtt. Az áruház az átépítés alatt végig működött.[7] Az áruházat a föld alatt is kiterjesztették, és befedték az átriumot, a legfelső emeleten pedig vendéglőt alakítottak ki. Felújították a lifteket és mozgólépcsőket, a világítást és légkondicionálást is. Az újonnan épített parkolóház 600 gépkocsinak biztosít helyet. A bővítés összes költsége 198 millió euró volt a felújítás nélkül.[8]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 239. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ a b c Stockmann. www.emporis.com (Hozzáférés: 2017. november 13.)
- ↑ William E. Schmidt: Browsing the World's Largest Stores: London bureau; Little Helsinki's Big Emporium. New York Times, (1993. május 16.)
- ↑ Klinge Matti, Kolbe Laura: Helsinki – Itämeren tytär. (hely nélkül): Otava. 1999. 47. o. ISBN 951-1-16008-7
- ↑ Stockmann Annual report 2002. web.lib.hse.fi (2002) 15. o. arch
- ↑ Arkkitehtiesittely Sigurd Frosterus. www.mfa.fi arch
- ↑ Extension and alteration of Stockmann Helsinki department store. www.srv.fi arch
- ↑ Stockmann. www.stockmanngroup.com arch
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stockmann, Helsinki centre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
