Gauting

	Gauting
	; Gauting címere
	; Gauting címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Starnberg járás
Polgármester	Brigitte Kössinger
Irányítószám	82131
Körzethívószám	089
Rendszám	STA
Testvérvárosok	Lista Clermont-l’Hérault; Patchway;
	Népesség
Teljes népesség	21 435 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	386,22 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	564 m
Terület	55,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 04′ 04″, k. h. 11° 22′ 26″48.067778°N 11.373889°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 04″, k. h. 11° 22′ 26″48.067778°N 11.373889°E
	Gauting Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Gauting weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gauting témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gauting község Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 435 fő (2023. december 31.).^[1] Gauting Weßling, Gilching és Forstenrieder Park községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között

Lakosok száma	521	8645	15 306	17 561	19 758	20 158	20 489	20 556	20 829	21 435
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

A Würm folyó völgyében (Würmtal) és a Starnbergi-tó között fekvő település.

Története

Gauting Felső-Bajorország egyik legkorábbi lakott területe, már a bronzkorban is éltek itt emberek, az itt ez időszakból származó halomsír leletei is ezt tanúsítják.

Később a római időkben is lakott hely volt, az egykori római út mellett; ez időkből egy fürdő, műhelyek, házak és urnasírok kerültek napvilágra.

Gauting nevét egy 778-ból származó oklevél említette először.

A szájhagyomány szerint itt született Nagy Károly a ma már védett műemléknek számító régi malomban (Reismühle).

A város Miasszonyunk temploma a 15. század közepén épült, melynek főoltárán a templommal egykorú madonna látható. Később a templom barokká alakítása során a város a szent szobrokat Johann Baptist Straub műhelyéből vásárolta. A Plébániatemplom (Pfarrkirche St. Benedict) ugyancsak a 15. század elején épült, melyet a 20. század elején alakítottak neogótikussá, üvegablakai azonban eredetiek.

1854-ben épült meg az Ulrich Himbsel vasútvonal Münchenből Starnberg, gyorsabb hozzáférést biztosítva a környékhez.