St. John’s (Kanada)
| St. John’s | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Kanada |
| Irányítószám | A1A–A1H |
| Körzethívószám | 709 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Népesség | 110 525 fő (2021)[1] |
| Népsűrűség | 247,78 fő/km² |
| Terület | 446,06 km² |
| Időzóna | Newfoundland Standard time |
 St. John’s
Pozíció Kanada térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 41″, ny. h. 52° 42′ 43″47.561389°N 52.711944°WKoordináták: é. sz. 47° 33′ 41″, ny. h. 52° 42′ 43″47.561389°N 52.711944°W | |
| St. John’s weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz St. John’s témájú médiaállományokat. | |
Saint John’s, közkeletű írásmódjával St. John's Új-Fundland szigetének legnagyobb városa, Új-Fundland és Labrador szövetségi tartomány fővárosa és egyben Kanada legkeletibb városa a sziget délkeleti partvidékéből kinyúló Avalon-félsziget partján. Lakossága 2002-ben 97 300 fő volt (az agglomerációval együtt több mint 170 ezer).
Története
[szerkesztés]Partvidékét először John Cabot érte el 1497-ben, majd Gaspar Corte-Real kötött itt ki 1501-ben. Saint John’s-t Észak-Amerika egyik legrégibb településeként 1583-ban gyarmatosította sir Humphrey Gilbert, majd angolok és írek népesítették be. A 19. században a gyakorlatilag fából épült óváros kétszer is leégett, a korábbi városképre csak néhány ház emlékeztet. 1901-ben Giovanni Marconi a Saint John’s fölötti Signal Hill dombon épült Cabot-toronyban fogta először a drót nélküli távíró Európából érkező jeleit. 1919. június 15-én innen indult útnak az első óceánrepülésre John Alcock és Arthur W. Brown.
Közlekedése
[szerkesztés]A kanadai transzkontinentális vasút (Canadian National Railways) és a transzkanadai autópálya (Trans-Canada Highway) keleti végpontja, tengeri kikötő. Nemzetközi repülőtere a Lester’s Field.
Gazdaság
[szerkesztés]Igazgatási, kereskedelmi és szolgáltató központ. Ipara:
- halfeldolgozás, halolajgyártás,
- hajógyártás,
- textilipar,
- papírgyártás,
- gépgyártás,
- fókaolajgyártás,
- fafeldolgozás,
- festékipar.
Halászkikötő.
Oktatás, kultúra
[szerkesztés]Római katolikus érseki székhely.
Felsőoktatás
[szerkesztés]- Egyetemét 1949-ben alapították.
- Főiskola.
Múzeumok
[szerkesztés]- Katonai és haditengerészeti múzeum.
Templomok
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János-bazilika (épült 1841-ben)
- anglikán székesegyház
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 713. o. ISBN 963-9257-14-1
- John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 607.
