Édesvízi szivacsok

Édesvízi szivacsok
Spongilla sp.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Csoport: Opisthokonta Csoport: Holozoa Csoport: Filozoa Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Szivacsok (Porifera) Osztály: Kova–szaru szivacsok (Demospongiae) Alosztály: Heteroscleromorpha Rend: Spongillida Manconi & Pronzato, 2002
Családok
szövegben Lubomirskiidae Malawispongiidae Metaniidae Metschnikowiidae Potamolepidae Spongillidae † Palaeospongillidae
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Édesvízi szivacsok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Édesvízi szivacsok témájú kategóriát.

Az édesvízi szivacsok (Spongillida) a szivacsok (Porifera) törzsébe sorolt kova–szaru szivacsok (Demospongiae) osztályában a Heteroscleromorpha alosztály egyik rendje hat recens és egy kihalt családdal.

Származásuk, elterjedésük

Hosszú evolúciós idejük okán igazi kozmopolita élőlények, amelyek minden kontinens édesvizeiben fellelhetők (értelemszerűen az Antarktisz kivételével). A trópusokon a leggyakoribbak; faj- és egyedszámuk a sarkvidékekhez közelítve csökken.

Európa édesvizeiben csak 14 fajuk él; közülük hat fordul elő Magyarországon is. A Balatonban mind a hat hazai faj megtalálható.

Megjelenésük, felépítésük

Egyes fajaik biztosan csak mikroszkóp alatt, a gyöngysarjak falában elhelyezkedő, jellegzetes gyöngysarjtűk (gemmosclera) alapján határozhatók meg.

Életmódjuk, élőhelyük

Ez a szivacsok egyetlen édesvízi rendje; az összes többi taxon tengeri.

A tiszta, oxigéndús, csendes, sekély vizeket kedvelik, azok szennyeződése miatt pl. Magyarországon az 1980-as évek vége óta erősen visszaszorulóban vannak (különösen a balatoni szivacs).

Szaporodásuk

Bár hímnősek, de az esetek nagy többségében ivartalanul, a telep gyarapodásával szaporodnak. Késő ősszel telepeik többnyire elpusztulnak, és csak a téli kitartóképletek (hibernaculum) maradnak életben az úgynevezett gyöngysarjakkal (gemmulákkal). Ezek a szivacs belsejében alakulnak ki, és a telep pusztulásával válnak szabaddá. A kiszabaduló sejtek tavasszal új telepet hoznak létre. A telepek nyár közepére érik el teljes méretüket.

Felhasználásuk

A gemmulákban sok a jód, ezért a népi gyógyászatban porrá őrölve a pajzsmirigy jódhiány okozta betegsége (golyva) ellen fogyasztották.

Források

• Farkas János, Szővényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin (2013):Állatrendszertani gyakorlatok Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben