Ugrás a tartalomhoz

Korzikai csuszka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sitta whiteheadi szócikkből átirányítva)
Korzikai csuszka
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Csuszkafélék (Sittidae)
Nem: Sitta
Faj: S. whiteheadi
Tudományos név
Sitta whiteheadi
Sharpe, 1884
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Korzikai csuszka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Korzikai csuszka témájú kategóriát.

Sitta whiteheadi

A korzikai csuszka (Sitta whiteheadi) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Richard Bowdler Sharpe angol ornitológus írta le 1884-ben.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

A Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők. Magassági vonuló.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 12 centiméter, testtömege 12–14,4 gramm.[3] Kicsi,kis fejű és rövid csőrű. Fehér szemöldöksávja erősen elüt a fekete fejtetőtől (a hím esetében, a tojó fejteteje kékesszürke), a hím szemsávja fekete a nőstényé szürke. Alsó teste szürkés sárgásbarna,torka fehérebb. Tollazatából hiányzik a vörösesbarna szín.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de magvakat is fogyaszt.[3] Fenyők csúcsán táplálkozik általában cinege módjára,az ágak végén.

Hangja

[szerkesztés]

Amikor nyugtalan egy rekedt elnyújtott, ˝psehr˝ hangot ismételget (kissé egy ideges seregély hangjára emlékeztetően). Éneke tiszta, hangos,gyors, ˝didididididi˝ trilla nagyon hasonlít a havasi sarlósfecske hangjára (de mélyülő és lassuló,tempója kissé változhat). Hasonló trillákat kapcsolattartásra is használhat.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe kicsi, a fakitermelés és a erdőtüzek miatt ez is csökken, egyedszáma 4400 példány alatti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]

Források

[szerkesztés]
  • Lars Svensson, Killian Mularney: Madárhatározó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. augusztus 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. augusztus 15.)

További információk

[szerkesztés]