Bolhák
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Egy bolha pásztázó elektronmikroszkóp alatt
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Alrendágak | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhák témájú kategóriát. |
A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend.
Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. A világon mintegy 2000 faj ismert, ebből a Magyarországon 1992-ig[1] 82 fajt írtak le.
Testfelépítésük
[szerkesztés]A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.
Lárváik lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a legyek nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.
Táplálkozásuk
[szerkesztés]A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak.
A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.
A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.
Egyedfejlődésük
[szerkesztés]A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojás alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.
Rendszerezésük
[szerkesztés]A rendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak
Ceratophyllomorpha
[szerkesztés]A Ceratophyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Ceratophylloidea- 4 család
- Ceratophyllidae – bolhák, főként az Amphipsyllidae rágcsálókhoz társulva
- Leptopsyllidae – patkány és egér bolhák
- Ischnopsyllidae – denevér bolhák
- Xiphiopsyllidae
Hystrichopsyllomorpha
[szerkesztés]A Hystrichopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak:
- Hystrichopsylloidea – 2 család
- Macropsylloidea – 1 család
- Stephanocircidoidea – 2 család
Pygiopsyllomorpha
[szerkesztés]A Pygiopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Pygiopsylloidea – 2 család
Pulicomorpha
[szerkesztés]A Pulicomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Malacopsylloidea – 2 család
- Vermipsylloidea – 1 család
- Coptopsylloidea – 1 család
- Ancistropsylloidea – 1 család
Jelentős fajok
[szerkesztés]Az emberbolha (Pulex irritans) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény kitines fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. Sertésen és emberen egyaránt élősködik.
A kutyabolha (Ctenocephalides canis) és a macskabolha (Ctenocephalides felis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.
Terjesztett betegségek
[szerkesztés]
A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában.
A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2
Irodalom
[szerkesztés]- Kohaut R 1903. Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 25-46. lap, III tábla)
- Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
- Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.)
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
