Szelenc

	Szelenc (Selce)
	; Szelenc zászlaja
	; Szelenc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Korponai
Rang	község
Első írásos említés	1303
Polgármester	Mária Šulcová
Irányítószám	962 51
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	KA
	Népesség
Teljes népesség	93 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	20 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	320 m
Terület	5,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 15′ 20″, k. h. 19° 02′ 30″48.255600°N 19.041700°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 20″, k. h. 19° 02′ 30″48.255600°N 19.041700°E
	Szelenc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szelenc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelenc (szlovákul: Selce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése

Korponától 13 km-re délre, a Korpona-patak völgyében fekszik.

Története

1303-ban "Zelche" alakban említik először, a Hont nembeli Welk fiának birtokaként. Később hosszú ideig a bozóki apátsághoz tartozott. A 16. században Balassa Zsigmond és a Fánchy család birtokolta. A 18. században a nagyszombati szeminárium tulajdona. 1715-ben malom és 29 ház állt a településen, közülük 12 bognároké volt. 1828-ban 25 házában 155 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból, faárukészítésből, bognármesterségből éltek.

Vályi András szerint "SZELCZE. Tót falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, ’s a’ Pongyeloki Eklézsiához tartozandók, fekszik Tseh Brezónak, R. Lehotának, ’s Nagy-Szuhának szomszédságokban; határja 3 nyomásbéli, szántóföldgyei hegy óldalain fekszenek, ’s jó trágyázás után rozsot, és zabot teremnek; réttye kevés, erdeje nagy, és meszsze terjedő, tőlgy, tser, és bikkfákkal gazdag, ’s mindenféle vadakkal bővelkedik; lakosai kerékjártó mesterségből keresik othon fogyatkozó kenyereket, ’s munkáikat vásárokra hordogattyák."^[2]

Fényes Elek szerint "Szelcz, tót falu Honth vmegyében, Csábrág-Varkókhoz közel: 186 kath., 8 evang. lak., kik többnyire bodnárok, és kerékgyártók. F. u. a bozóki uradalom."^[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Szelencz, azelőtt Szelcz, tót kisközség, 25 házzal és 151 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró állomása Korpona, postája Csábrágvarbók. Első uraként a Hunt nemzetségbeli Welk fiát, Sándor ismerjük, 1303-ból. Majd a bozóki prépostság szerezte meg, melytől a mohácsi vész után elhódította Balassa Zsigmond, a ki Ferdinánd királytól adományt is nyert rá. Utóbb, a Fánchyak révén, ismét az egyház jutott a birtokába. A mult században még a nagyszombati papnevelő volt a földesura, most azonban nagyobb birtokosa nincsen."^[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 173 lakosából 6 magyar és 166 szlovák anyanyelvű volt.

2001-ben 118 lakosa mind szlovák volt.

2011-ben 103 lakosából 102 szlovák volt.

Nevezetességei

A falu csipkeveréséről nevezetes.
A falu közepén kis méretű harangláb található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Korponai járás m v sz A Korponai járás települései
Korpona (Krupina)
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov)