Hegyi csipkeharaszt
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Spórofillumfüzért fejlesztő hegyi csipkeharaszt
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Selaginella helvetica (L.) Link | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Selaginella helvetica témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Selaginella helvetica témájú médiaállományokat és Selaginella helvetica témájú kategóriát. |
A hegyi csipkeharaszt (Selaginella helvetica) a korpafüvek törzsébe, a (Lycopodiophyta) Isoetopsida osztályba és a csipkeharasztok (Selaginellales) rendjébe tartozó évelő, félcserjeszerű haraszt faj. Magyarországon nagyon ritka, védett növény.
Megjelenés
[szerkesztés]Évelő növény. Földön kúszó (1-5 cm magas), lapított szárú növény, csak a sporofillumfüzérei emelkednek el a talajtól. A levelek 4 sorban állnak, abból a két szélső levél nagyobb, a két középső kisebb, szárhoz simuló. A levelek alakja háromszögű-tojásdad, színük fűzöld nedvesen, de száraz állapotban sárgás és vöröses lehet. A kb. 20 cm magas sporofillumfüzérek júniustól augusztusig fejleszti a növény, a meddő hajtástól jól megkülönböztethetőek ezek a spóratermelő hajtások.[1][2] Életformája szerint a hegyi csipkeharaszt chamaephyta, azaz a talaj feletti hajtásai segítségével telel át (törpecserje). Kromoszómáinak száma: 18.[3]
-
A szár és levelek közelről -
Fiatal, fejlődő sporofillumfüzérek -
Habituskép élőhelyen
_IMG_2830.JPG)
_IMG_2837.JPG)
Előfordulása
[szerkesztés]Egész Közép és Kelet Európában, Kis-Ázsiában valamint Ázsiában is megtalálható a mérsékelt övi, mediterrán régióban ez a csipkeharaszt faj.[4] Franciaországtól, Görögországon át, Törökországban, Azerbajdzsánban, Oroszországban, Kínában, Koreában is él, legkeletibb élőhelye Japánban van.
Élőhelye
[szerkesztés]Ártéri homoki-kavicsos pionír társulásokban fordul elő, de száraz gyepekben és félárnyékos sziklás élőhelyeken is megtalálható. A meszes talajú élőhelyeket kedveli.[1] Európában főleg a hegyvidékeken él (Alpok), innen származik magyar neve is, de 1000 méterrel a tengerszint fölött már nem nagyon található meg, tehát nem kifejezetten magas-hegyvidéki haraszt. Magyarországon ritka faj, a nyugat dunántúli országrészben fordul elő (Szigetköz, Dráva mente, Alpokalja).[2]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b TERRA Alapítvány
- ↑ a b Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)
- ↑ Erich Oberdorfer: Pflanzensoziologische Exkursionsflora für Deutschland und angrenzende Gebiete. Unter Mitarbeit von Angelika Schwabe und Theo Müller. 8., stark überarbeitete und ergänzte Auflage. Eugen Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 2001, ISBN 3-8001-3131-5, S. 68.
- ↑ World of Ferns. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 31.)
