Ugrás a tartalomhoz

Sásdy-Schack Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Schack Béla szócikkből átirányítva)
Sásdy-Schack Béla
Schack Béla az 1910-es években
Schack Béla az 1910-es években
Született1859. július 11.
Miskolc
Elhunyt1936. november 29. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSchack Manka
Foglalkozásafilológus,
kereskedelmi szakíró
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sásdy-Schack Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Schack Béla (Miskolc, 1859. július 11.Budapest, 1936. november 29.) filológus, kereskedelmi szakíró.

Élete

[szerkesztés]

Középiskolába Miskolcon, Kassán és Bécsben járt, felsőbb tanulmányait ugyancsak Bécsben és Budapesten végezte, ahol előbb doktorátust, majd középiskolai tanári vizsgát is tett. Tanár volt Miskolcon, Kassán, Pozsonyban, ahol megalapította a Kereskedelmi Szakoktatás című havi folyóiratot. Ez a lap utóbb a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesületének tulajdonába ment át, és a kereskedelmi szakoktatás központi közlönye lett. 1894-ben a budapesti kereskedelmi akadémia tanárává választották meg. Ismereteit és tapasztalatait Francia-, Német-, és Olaszországban, valamint Svájcban tett tanulmányútjain bővítette. 1898-ban és 1899-ben kormányzati megbízásból az nemzetközi kereskedelmi oktatási kongresszusokon vett részt Antwerpenben és Velencében. 1899. augusztus 10-én a kereskedelmi iskolák főigazgatójává nevezték ki, és ezt a tisztségét rövid megszakítás után 1920-tól ismét ő töltötte be. 1919-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a kereskedelmi oktatási ügyosztály vezetőjeként tevékenykedett. Ő szervezte meg a kereskedelmi szaktanárképzést. Tagja volt az ezredéves kiállítás zsűrijének.

1936. november 29-én este 11 órakor hunyt el 77 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra december elsején római katolikus szertartás szerint. Gyászmisét december 2-án mutattak be érte a Budapest Országúti Szent István első vértanú templomban.[3] Síremlékét Szamosi Soós Vilmos készítette. Az alkotás már nem látható, a sírt idővel felszámolták.[4]

Családja

[szerkesztés]

Felesége, Schack Béláné Engel Mária költő volt, verseskötete Azokkal, akik sírnak címmel jelent meg Budapesten, Hornyánszky Viktor Császári és Királyi udvari Könyvnyomdája kiadásában 1916-ban.[5] Később a Hölgyek Naptára és az Új Idők című folyóiratban jelentek meg versei.[6]

Leánya, Schack Manka (Pozsony, 1888. május 22. – Budapest, 1947. március 22.) az első magyar női zeneszerző.

Művei

[szerkesztés]

Szakcikkek

[szerkesztés]

1881-től írt tárcákat, rajzokat, elbeszéléseket különböző újságokba (Fővárosi Lapok, Magyarország és a Nagyvilág, Ország-Világ, Pesti Napló, Képes Családi Lapok, Neue Illustrirte Zeitung, Miskolcz, Borsodmegyei Lapok, Nyugatmagyarországi Hiradó, Bécsi Magyar Ujság, Wiener Leben, Pressburger Zeitung stb.). Később művészeti, társadalmi és tanügyi kérdésekkel foglalkozott (Pesti Napló, Pester Lloyd, Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, Egyetemes Tanügyi Közlöny, Zeitschrift für den deutschen Unterricht [Dresda], Süddeutsche Blätter für höhere Unterrichtsanstalten [Stuttgart], Egyetemes Philologiai Közlöny, Handels-Akademie [Lipcse]); számos cikket írt a szerkesztésében megjelenő Kereskedelmi Szakoktatásba, a Nyugat-magyarországi Hiradóba, a Magyar Paedagogiába. A fentiek mellett sok cikket fordított németre; hazai lapok számára pedig németből, franciából és angolból fordított.[7]

Írói álneve Dontövy volt.[8]

Munkatársa volt A Pallas nagy lexikonának, ahol a VIII. kötettől kezdve a német irodalmi életrajzokat írta.[7]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Meisterwerke der bildenden Kunsts (Szendrei János után magyarból), I. és II. kötet, k. n., é. n. [1880-as évek][9]
  • Albrecht Dürers Leben und Werke (Szendrei János után), Franklin Társulat, Budapest, 1886[9]
  • A Sturm- és Drangkorszak drámaköltészete, Kilián Frigyes Kiadása, Budapest, 1886[10]
  • Vezérfonal a francia nyelv beszélésére. Segédkönyv iskolai és magánhasználatra. Ottó E. művének 22. kiadása nyomán szerkesztette Schack Béla, Stampfel, Eder és Társai könyvnyomdája, Pozsony, 1887[11] (2. kiadás: Varga Bálintal, Francia beszédgyakorlatok címen)
  • Az élet meséiből, Révai Leó kiadása, Budapest, 1888[12]
  • Német olvasókönyv alsófokú kereskedelmi iskolák I. és II. osztálya számára, Stampfel Károly Kiadása, Pozsony, 1890[13]
  • Német olvasókönyv kereskedelmi középiskolák és akadémiák használatára. I. rész. Az alsó (I.) osztály számára. Függelék: Anyag az olvasmányok módszeres feldolgozásához. Stampfel Károly Kiadása, Pozsony, 1891 (több újabb kiadásban)[14]
  • Magyar szöveg német fordítása. A középiskolák s az ezekkel egy fokon álló intézetek felsőbb osztályai számára összeállítva, szöveggyűjteménynyel és phraseologiával ellátva. Franklin-Társulat, Budapest, 1891[15]
  • A német irodalomtörténet rövid vázlata. Kézirat gyanánt nyomatott. Stampfel Károly Kiadása, Pozsony, 1893[16]
  • A német poetika és verstan rövid vázlata. Kézirat gyanánt nyomatott. Stampfel Károly Kiadása, Pozsony, 1893[17]
  • Francia beszédgyakorlatok. (Vezérfonal a francia nyelv beszélésére.) Segédkönyv iskolai és magánhasználatra. Ottó Emil dr. műve alapján. 2., egyedül jogosított magyar kiadás. Stampfel Károly Kiadása, Pozsony, 1896[18]
  • Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében. A keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesülete megbizásából, Lampel Róbert Kiadása, Budapest, 1896[19]
  • Pótló adatok a »Kereskedelmi iskoláink és tanáraik« a millenium esztendejében« czímű műhöz. I. rész. Felső kereskedelmi iskolák kiegészíve 1897. április elejéig. k. n., Budapest, 1897[20]
  • Kereskedelmi iskoláink múltja és jelene, Lampel Róbert Császári és Királyi Könyvkereskedése, Budapest, 1903 (Magyar Kereskedők Könyvtára I. évfolyam, 8-9. szám)[21]
  • Német olvasókönyv és nyelvgyakorló felső kereskedelmi iskolák használatára I-III. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Pozsony és (később) Budapest, 1903–1910 (több kiadásban, több átdolgozással)[22]
  • Közép- és alsófokú kereskedelmi oktatás külföldön, Márkus Samu Nyomdája, Budapest, é. n. [1900-as évek eleje][23]
  • Das kommerziale Bildungswesen in Ungarn, Wien, 1913[24]
  • Svájc kereskedelmi oktatásügye, Lampel Róbert, Budapest, 1915[25]

Társszerzőkkel írt művek

[szerkesztés]

Szerkesztett művek

[szerkesztés]
  • A kereskedelmi iskolai tanárok késmárki szünidei tanfolyamának emlékkönyve, Márkus Samu Nyomdája, Budapest, 1898[29]
  • A kereskedelmi iskolai tanárok késmárki szünidei tanfolyamának emlékkönyve, Koczányi Béla Könyvnyomdája, Kassa, 1902[30]
  • Magyar Kereskedők Könyvtára 1–40., Lampel Róbert Császári és Királyi Könyvkereskedése, Budapest, 1902–1906 (kereskedelmi könyvsorozat)[31]
    • érdekesség, hogy a sorozatnak az egyik kötetét (I. évfolyam, 8-9. szám) is ő írta (lásd fentebb)
  • A felső kereskedelmi iskolai tanárok miskolci szünidei tanfolyamának emlékkönyve, Forster, Klein és Ludvig Nyomda, Miskolc, 1904[32]
  • A magyar kereskedő könyve I–IV., Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1907–1911 (tematikus kereskedelmi enciklopédia)[33][34]
  • Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikona I–IV., Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1929–1931 (betűrendes kereskedelmi lexikon)[35]
    • a mű megírásának igénye az Előszó szerint már közvetlenül A magyar kereskedő könyve megjelenése után felmerült, azonban a lexikon végül csak 20 évvel később készülhetett el

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Egyéb irodalom

[szerkesztés]

Egyéb külső hivatkozások

[szerkesztés]