Fürtös kőtörőfű

Fürtös kőtörőfű
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Rend:	Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales);
Család:	Kőtörőfűfélék (Saxifragaceae);
Nemzetség:	Kőtörőfű (Saxifraga);
Alnemzetség:	Saxifraga subg. Saxifraga;
Fajcsoport:	Saxifraga sect. Ligulatae;
Faj:	S. paniculata;
Tudományos név
	Saxifraga paniculata; Mill.
Szinonimák
Szinonimák
	Chondrosea aizoon (Jacq.) Haw.; Chondrosea aizoopsis Jord. & Fourr.; Chondrosea alpicola Jord. & Fourr.; Chondrosea beugesiaca Jord. & Fourr.; Chondrosea brevicaulis Jord. & Fourr.; Chondrosea calcarea Jord. & Fourr.; Chondrosea carthusiana Jord. & Fourr.; Chondrosea cartilaginea (Willd.) Haw.; Chondrosea flexipes Jord. & Fourr.; Chondrosea glabrata Jord. & Fourr.; Chondrosea glareosa Jord. & Fourr.; Chondrosea gracilescens Jord. & Fourr.; Chondrosea laevigata Jord. & Fourr.; Chondrosea leptopetala Jord. & Fourr.; Chondrosea orophila Jord. & Fourr.; Chondrosea paniculata (Mill.) Á.Löve; Chondrosea paniculata subsp. neogaea (Butters) Á.Löve; Chondrosea patulipes Jord. & Fourr.; Chondrosea petrophila Jord. & Fourr.; Chondrosea punctillata Jord. & Fourr.; Chondrosea pusilla Jord. & Fourr.; Chondrosea refracta Jord. & Fourr.; Chondrosea rosella Jord. & Fourr.; Chondrosea rosularis Haw.; Chondrosea valida Jord. & Fourr.; Chondrosea virgata Jord. & Fourr.; Chondrosea viridula Jord. & Fourr.; Saxifraga aizoon Jacq.; Saxifraga aizoon var. neogaea Butters; Saxifraga aizoonia St.-Lag.; Saxifraga brevifolia Dalla Torre; Saxifraga carinthiaca Schott; Saxifraga ciliolata Schur; Saxifraga cordi Bubani; Saxifraga erecta Ten.; Saxifraga immaculata Anon.; Saxifraga intacta Willd.; Saxifraga kolenatiana Regel; Saxifraga maculata Schrank; Saxifraga neglecta Ten.; Saxifraga paniculata subsp. laestadii (Neuman) Karlsson; Saxifraga paniculata subsp. neogaea (Butters) D.Löve; Saxifraga paniculata subsp. stabiana (Ten.) Pignatti; Saxifraga recta Lapeyr.; Saxifraga rosularis Haw.; Saxifraga stabiana Ten.; Saxifraga zeleborii Schott;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fürtös kőtörőfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fürtös kőtörőfű témájú médiaállományokat és Fürtös kőtörőfű témájú kategóriát.

A fürtös kőtörőfű vagy buglyos kőtörőfű (Saxifraga paniculata) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó, sziklarepedésekben élő virágos növényfaj.^[1]

Elterjedése és termőhelye

Közép-Európában, Skandináviában, a Kaukázusban, Anatólián, Iránban, Izlandon, Grönlandon, Kanadában és az Egyesült Államok északkeleti részén (Új-Anglia és Nagy-tavak vidéke) honos. Magyarországon a hegységekben: (Bükk, Mátra,^[2]^[3] Budai-hegység) fordul elő.

Pionír növény, a napsütötte sziklafalakon repedésekben, mélyedésekben él. Mészkedvelő. Alpesi környezetben gyakran előfordul, hogy földje kiszárad, amit a leveleiben tárolt nedvességnek köszönhetően jól visel.

Alfajai

Három alfaja ismert:

Saxifraga paniculata paniculata (Közép-Európa)
Saxifraga paniculata cartilaginea (Kaukázus)
Saxifraga paniculata laestadii (Norvégia, Izland, Észak-Amerika).

Megjelenése

A fürtös kőtörőfű 15–30 cm magas, lágyszárú évelő növény. Levelei lapos vagy félgömb alakú tőlevélrózsákat képeznek (amiatt a kövirózsákra is hasonlít). A levelek kékeszöldek, 1–6 cm hosszúak, 4–6 mm szélesek, vastagok, bőrszerűek. Alakjuk nyújtott, fordított tojásforma, szélük fűrészfogas. Érdekességük, hogy a levélszéleken lévő mirigyek meszet választanak ki, amelyek a fogakon fehér pikkelyekké száradnak. A tőlevélrózsák több évig is növekedhetnek, míg virágozni kezd. Vegetatívan is szaporodik, rövid indákat növeszt, amelyek végén kis levélrozetták fejlődnek.

Május-júniusban virágzik. A virágzat mirigyszőrös szára a levélrozettából nyúlik ki 15–30 cm magasra. Virágzata bugás-fürtös, a főszárról elágazó kisebb oldalágakon 1–3 virág található. A virágok öt sziromból állnak. A szirmok fehérek (esetleg apró piros pontok láthatók rajtuk), 4–9 mm hosszúak, végük lekerekített. 10 porzója van, amelyek a bibék előtt érnek be. Öt csészelevele szőrtelen, 2–4 mm-es. Főleg legyek porozzák be, de előfordul önbeporzás is.

Termése apró toktermés.

Jelentősége

Kerti dísznövényként sziklakertekbe ültetik.

Magyarországon a vadon élő példányai védettek, természetvédelmi értékük 10 000 Ft.

Virágzó növény
Virága
Levelei
Nemesített Carniolica változata

Jegyzetek

↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 152., 495. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források

Fürtös kőtörőfű Debreceni Egyetem
Fürtös kőtörőfű Archiválva 2016. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Növényhatározó
Saxifraga paniculata Mill. Michigan Natural Features Inventory
Saxifraga paniculata Missouri Botanical Garden
Saxifraga paniculata Mill. Plants of the World Online

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 152., 495. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]

[2] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[3] A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[1]

[2]

[3]