Kis pávaszem

Kis pávaszem
	Hím példány Franciaországból
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Öregcsalád:	Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea);
Család:	Pávaszemek (Saturniidae);
Alcsalád:	Saturniinae;
Nemzetség:	Saturniini;
Nem:	Saturnia; Schrank, 1802
Faj:	S. pavonia;
Tudományos név
	Saturnia pavonia; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Eudia pavonia (Linnaeus, 1758); Pavonia pavonia (Linnaeus, 1758); Phalaena pavonia Linnaeus, 1758;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kis pávaszem témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kis pávaszem témájú médiaállományokat és Kis pávaszem témájú kategóriát.

A kis pávaszem (Saturnia pavonia) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A kis pávaszem Európa legnagyobb részén, valamint Ázsiában egészen a Távol-Keletig mindenütt elterjedt. A hegyvidékeken 2000 méter tengerszint feletti magasságig is megtalálható. Nem ritka, olykor tömegesen is elszaporodik.

Alfajai

Saturnia pavonia pavonia
Saturnia pavonia josephinae (Schawerda, [1924])
Saturnia pavonia colombiana

Megjelenése

A kis pávaszemnek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 50–60 milliméter, a nőstény nagyobb a hímnél. A nőstény alapszíne szürke, a hímé narancssárga-barna. Mind a négy szárnyon, egy-egy szemhez hasonló folt van. A kifejlett példányoknak nincs szájszervük, míg a lárvák egy pár rágó szájszervvel rendelkeznek.

Életmódja

A kis pávaszem a lápok, lomb- és elegyes erdők meleg tisztása és fenyérek lakója. A hímek nappal röpködnek, a nőstények éjszaka. A lárvák különféle növények leveleit eszik, a felnőttek nem táplálkoznak. A hernyókat leginkább a sűrű aljnövényzetben találhatjuk meg, ahol sok csarab nő. Kökényen, málnán, szedren, gyertyánon, fűzön stb. is előfordulnak. Imágóként 3-4 hétig élnek, összesen azonban mintegy 3 évig.

Szaporodása

A nőstény, a petéket körülbelül 20-as csomókban rakja le a táplálékul szolgáló növény szárára. A hernyók éjszaka kelnek ki, és megkezdik a táplálkozást a növényeken. A hernyó négyszer vedlik, és mindannyiszor világoszöld színt vesz fel, és sárga vagy narancssárga, szőrökkel borított szemölcsöket növeszt. A báb ibolyakék-barna, rostos kokonban van, melyet a hernyó nyáron sző. A felnőtt lepke ebben fejlődik, és 1-3 év után kel ki.

Rokon fajok

A kis pávaszem rokon a nagy pávaszemmel (Saturnia pyri).

Képek

A petéi
A fiatalabb lárvák
és a hernyója
Az idosebb lárva
Bábok
♂
♀

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Greenfo.hu^{[halott link]}
Faunaeur.org Archiválva 2016. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Chinery, Michael. Collins Guide to the Insects of Britain and Western Europe, 1986 (Reprinted 1991).
Skinner, Bernard. Colour Identification Guide to Moths of the British Isles, 1984.
Waring, Paul, Martin Townsend and Richard Lewington. Field Guide to the Moths of Great Britain and Ireland, 2003.

További információk

Emperor Moth up UKmoths
European Butterflies and Moths by Christopher Jonko
Emperor Moth at Markku Savela's Lepidoptera page (Funet)
Lepiforum.de

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap