Bütykös fényréce
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Sarkidiornis melanotos (Pennant, 1769) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bütykös fényréce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bütykös fényréce témájú médiaállományokat és Bütykös fényréce témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||
A bütykös fényréce (Sarkidiornis melanotos) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül a tarkalúdformák (Tadorninae) alcsaládjába tartozó Sarkidiornis nem egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés]Két, egymástól földrajzilag jól elkülönülő alfaja van. Az egyik Afrika, Madagaszkár és Dél-Ázsia területén él. A másik ezzel szemben Dél-Amerikában él.
Megjelenése
[szerkesztés]Teljes hossza 56-76 centiméter. Nagy termetű réceféle, hátának fekete tollazata fémeszölden csillog, hasa és nyaka túlnyomórészt fehér. A hímek csőrén nagy púp látható. Ez a dísz teljesen hiányzik a hasonló színezetű tojókról.
Életmód
[szerkesztés]Mocsarakban és átmenetileg elárasztott területeken, folyótorkolatokban él. Mivel sok helyütt az időszakos vizekhez kötődik, az esős évszakok és a vízállások függvényében vándorol.
Az esős évszakon kívül általában nagyobb csapatokban látni, amelyek a költési időszak kezdetén párokra bomlanak.
Mocsári és vízi növényekkel táplálkozik.
Többször látni vegyes csapatban fütyülőludakkal (Dendrocygna), nílusi ludakkal (Alopochen aegyptiacus) és tüskésszárnyú ludakkal (Plectropteron gambensis). Afrikában néha 40 000-es csapatokat is látni.
Az újvilági alfaj soha nem képez ekkora csapatokat. Venezuela és Argentína egyes területein igen erősen vadásszák, ezért ott állományai megritkultak.
Szaporodása
[szerkesztés]Poligám szaporodású madárfaj, egy hímre olykor négy tojó is jut. Fészkét többnyire faodvakban építi. A tojó 6-10 tojást rak le, egyedül költi ki őket és többnyire egyedül is neveli fel a fiókákat. Egyes hímek a fészek közelében őrködnek.
.jpg) |
 |
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
- EUR-Lex - magyar neve
- Birding.hu - magyar neve
- T. Bartlett, Ducks And Geese – A Guide To Management, The Crowood Press, 2002, ISBN 1-85223-650-7
- Hartmut Kolbe; Die Entenvögel der Welt, Ulmer Verlag 1999, ISBN 3-8001-7442-1
