Létracincér

Létracincér
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Cincérfélék (Cerambycidae);
Alcsalád:	Lamiinae;
Nem:	Saperda;
Tudományos név
	Saperda scalaris; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Létracincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Létracincér témájú médiaállományokat és Létracincér témájú kategóriát.

A létracincér (Saperda scalaris) a cincérfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben, gyümölcsösökben élő bogárfaj.

Megjelenése

A létracincér testhossza 11-19 mm. Alakja megnyúlt, karcsú. Feje a többi cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Alapszíne fekete és fekete szőrökkel fedett, de aranysárga vagy zöldessárga szőrök feltűnő rajzolatokat alakítanak ki rajta. A szárnyfedők varratán széles sáv húzódik, ebből ered öt vízszintesen kiágazó, kampós végű keresztvonal („létrafok”), valamint kissé szabálytalan, nagy, kerek foltok láthatók a szárnyfedők szélén. Ritkán előfordulnak redukált rajzolatú, vagy összefolyó sárga foltokkal díszített példányok is. Az előhát és a fej is alapvetően sárga, de az előhát közepe, a fejtető és a nyak fekete. Teste alul egyszínű, sárgászöld szőrözettel fedett.

Elterjedése és életmódja

Eurázsia mérsékelt égövi zónájában honos, a Pireneusoktól egészen Közép-Ázsiáig.

A hegy- és dombvidéki erdők, gyümölcsösök lakója. 25 mm-esre is megnövő lárvája különböző lomblevelű fák (pl. dió, bükk, tölgy, szil, éger, fűz, nyír, nyár, mogyoró, cseresznye) meggyengült vagy elhalt, száraz törzsének, nagyobb ágainak kérge alatt rágja a faanyagot. A fa vastagsága 3-100 cm-es lehet, de leggyakrabban a 15-25 cm-es törzseket kedveli. Járatai szabálytalanok, gyakran rézsútos irányúak. Fejlődése 1-3 évig tart. A kifejlett lárva ősszel 1-4 cm-re berágja magát a fába, ahol törmelékkel eldugaszolt bejáratú bábkamrát készít és bebábozódik. Vastag kérgű fák esetén a bábkamra közvetlenül a kéreg alatt (vagy benne) is lehet. Az imágó májustól júliusig rajzik. Csak ritkán látni, mert főleg a fák koronájában tartózkodik. Este, szürkületkor aktívak, a hím a fényre is repül, a nőstény inkább a fák törzsén vagy ágain található. Erdészeti kártétele nem jelentős.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.