Pettyes szilcincér

Pettyes szilcincér
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Cincérfélék (Cerambycidae);
Alcsalád:	Lamiinae;
Nem:	Saperda;
Tudományos név
	Saperda punctata; (Linnaeus, 1767)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pettyes szilcincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes szilcincér témájú kategóriát.

A pettyes szilcincér (Saperda punctata) a cincérfélék családjába tartozó, Európában honos, főleg szilfákban élő bogárfaj.

Megjelenése

A pettyes szilcincér testhossza 12-17 mm. Alakja megnyúlt, karcsú. Feje a többi cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Egész testét kékeszöld molyhos szőrözet fedi. A szárnyfedőkön 6-6 kis fekete folt található, amelyek nem egyenes vonal mentén, hanem inkább két nagy körbe rendeződve helyezkednek el. Az előhát felső oldalán négyszöges elhelyezkedésben 4, oldalt 1-1 folt látható. A potroh oldalán is szelvényenként egy-egy kerek, fekete folt sorakozik.

Elterjedése és életmódja

Európában (a Pireneusoktól a Kaukázusig) és Kis-Ázsiában honos. Dél-Európában, a mediterrán térségben gyakoribb, de létszáma a szilfavész miatt megritkuló tápnövénye miatt egész Európában megcsappant. Magyarországon országszerte megtalálható, de ritka.

Lárvája elsősorban szilfában fejlődik, de ritkábban tölgyben vagy fűzfában is előfordul. Többnyire a kiszáradt vagy beteg fák törzsében található, ahol a kéreg alatt rágja járatait. A kifejlett lárva a szijácsban rövid bábkamrát készít, melynek bejáratát fatörmelékkel zárja le. Az imágó május-júniusban rajzik. Éjszaka aktív, a mesterséges fény vonzza.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.