Szaidzsó
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szaidzsó (西条市) | |||
 | |||
| A város nevezetes temploma (Nisijama Korjudzsi) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Sikoku | ||
| Prefektúra | Ehime prefektúra | ||
| Körzet | Tójo | ||
| Rang | város | ||
| Kerületei | Ijo-Szaidzsó Isizucsijama Ijo-Himi Ijo-Komacu Tamanoe Nyúgava Ijo-Mijosi | ||
| Alapítás éve | 2004 | ||
| Polgármester | Tamai Tosihisza | ||
| Irányítószám | 〒793-8601 | ||
| Testvérvárosok | Lista Paoting,  Kína | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 103 760 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 199 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 509,98 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 33° 55′ 10″, k. h. 133° 10′ 52″33.919556°N 133.181167°EKoordináták: é. sz. 33° 55′ 10″, k. h. 133° 10′ 52″33.919556°N 133.181167°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Ehime térképén | |||
| Szaidzsó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szaidzsó témájú médiaállományokat. | |||
![Szaidzsó címere]]](/wiki/F%C3%A1jl:Emblem_of_Saij%C5%8D,_Ehime.svg)
![Szaidzsó zászlaja]]](/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Saij%C5%8D,_Ehime.svg)
Szaidzsó (Hepburn-átírásban: Saijō), (japánul:西条市) város Japánban, Sikoku szigetén, Ehime prefektúrában, melyet nyugatról a Szeto-beltenger határol, keleti irányból pedig Nyugat-Japán legmagasabb helycsúcsa, az Isizucsi magasodik fölé.
Története
[szerkesztés]2004 után
[szerkesztés]Modern kori története mindössze 2004. november 1-ig nyúlik vissza, mikor is a közigazgatási rendeletek értelmében e név alatt egyesítették a korábbi Szaidzsó, Tójo, Komacu, Suszo, és Tanbara városokat.
2004 előtt
[szerkesztés]
Az város területén számos évezredes sír található, melyek hozzávetőlegesen nagyjából a 20 ezer éves korhoz közelítenek. A középkorban már feltehetőleg hasonlóan neveztetett a település elődje, méghozzá a helyi hűbérúr családneve után. A Meidzsi-restauráció után a város is a fokozatos modernizáció útjára lépett, és 1921-ben megnyílt a helyi vasútállomás. Az település azonos nevű jogelődje 1941. április 29-én nyert városi rangot, melynek nyomán a következő évtizedekben vasútállomás.
Földrajzi adottságok, éghajlat
[szerkesztés]Az éghajlat egész évben párás (szubtrópusi), emellett rengeteg csapadék hull az esős évszakon (梅雨) kívül is, főleg szeptemberben. Nyáron az átlagos napi középhőmérséklet elérheti a 27°C-os is. Télen a tenger közelsége miatt erős széllökések jellemzőek, és a nem ritka a havazás sem.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 23,1 | 27,9 | 32,0 | 34,3 | 36,8 | 37,5 | 37,8 | 36,7 | 32,9 | 25,6 | 21,3 | 37,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,6 | 10,1 | 13,6 | 19,0 | 24,0 | 26,6 | 30,8 | 31,8 | 27,7 | 22,6 | 17,2 | 12,0 | 20,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 5,7 | 6,0 | 9,1 | 14,0 | 18,9 | 22,5 | 26,6 | 27,4 | 23,7 | 18,4 | 12,9 | 7,9 | 16,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,9 | 1,9 | 4,6 | 9,1 | 14,1 | 19,1 | 23,2 | 23,8 | 20,3 | 14,5 | 8,8 | 4,0 | 12,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −4,5 | −7,7 | −3,3 | 0,4 | 5,3 | 10,2 | 16,4 | 17,9 | 11,4 | 4,7 | 0,4 | −3,2 | −7,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 53 | 69 | 110 | 103 | 127 | 209 | 186 | 125 | 230 | 152 | 71 | 59 | 1494 |
| Havi napsütéses órák száma | 125 | 132 | 163 | 186 | 201 | 140 | 177 | 204 | 140 | 150 | 128 | 120 | 1866 |
A várost keletről egy hegyvonulat határolja, melynek lánchegység jellegéből adódó hirtelen emelkedése nyomán a település sűrűn lakott része sík terepen helyezkedik el.
Vízrajz
[szerkesztés]A városban két természetes, és egy mesterséges (duzzasztógáttal létrehozott) tó található. Továbbá keresztülszeli a helységet több helyen is, a hegyekből leiramló Nakajama folyó.
Demográfia
[szerkesztés]A város lakossága az 1960-as évektől az ezredfordulóig nagyjából stagnált. Ekkor indult meg egy csökkenő tendencia, mely a mai napig tart.
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1960 | 116 523 | — |
| 1970 | 108 270 | −7,1% |
| 1980 | 112 961 | +4,3% |
| 1990 | 115 251 | +2,0% |
| 2000 | 114 548 | −0,6% |
| 2010 | 112 134 | −2,1% |
| 2023 | 101 240 | −9,7% |
Kultúra
[szerkesztés]A városban számos általános és középiskola működik, egy régészeti múzeum is található a településen, a pályaudvar mellett pedig egy vasúttörténeti múzeum üzemel. A városmodernizációs program keretében 1996-ban egy 2000 fő befogadására alkalmas koncerttermet és egy könyvtárat avattak fel. Minden évben ősszel megrendezésre kerül a helyi fesztivál "Szaidzsómacuri" (西条祭り), mely nagy jelentőséggel bír a város életében.
Oktatás
[szerkesztés]A városban 26 állami általános iskola, és 10 állami középiskola működik, melyeket az önkormányzat tart fenn. Illetve további 5 állami középiskolát a Prefektúra üzemeltet.
Nyelvjárás
[szerkesztés]A japán nyelv viszonylag homogén, ám bizonyos helyeken eltérő hanglejtéssel, különböző ejtéssel beszélik, esetleg helyi tájszavakat használnak. Szaidzsóban a Tójo nyelvjárás egy változatát az úgy nevezett "Szaidzsó-ben"-t (西条弁) beszélik.
Gazdaság
[szerkesztés]Az lokális gazdaság legjelentősebb ágazat a talán a mezőgazdaság, melynek profilja főként a gabona- és gyümölcstermesztés. Emellett a halászat is számottevő, főként polipot és kagylót fognak a közeli vizeken. A gyár- és nehézipar is igen sarkalatos. Korábban egy rézbánya működött a környéken, ami mára már megszűnt, ám a vaskohászati üzemek szakadatlanul működnek tovább.
.jpg)
A legmegkerülhetetlenebb mégis talán a hajógyártás, mely a város bevételének tetemes részét adja. Valamint elektronikai cégek is itt bejegyezve működnek.
További érdekesség, hogy a jókora talajvízkészletek miatt a helyieknek nem kell fizetniük a csapvízért.
Közlekedés
[szerkesztés]A településnek repülőtere nincsen, de közúton, kötött pályán, és hajóval egyaránt megközelíthető.
Közút
[szerkesztés]Szaidzsó a prefektúra központjától, Macujamától 50 kilométerre észak-keletre terül el, mellyel számos főút köti össze.
E56-os Macujama felé vezető gyorsforgalmi út
E76-os Imabari-Komacu gyorsforgalmi út
11-es számú országút
192-es számú országút
194-es számú országút
196-es számú országút
Vasút
[szerkesztés]Macujama és Szaidzsó között egypályás, villamosítatlan vasúti pálya is fekszik, melyen főként személyforgalom zajlik. A város területén 6 vasúti megállóhely és 1 vasútállomás található.
Joszan-vonal: Ijo-Szaidzsó - Isizucsijama - Ijo-Himi - Ijo-Komacu - Tamanoe - Nyúgava - Ijo-Mijosi
.svg){kind=logo}
Közvetlen vasúti járat visz továbbá Takamacu és Okajama városokba, melyeket a régiós monopóliumot élvező JR Sikoku vasúti vállalat üzemeltet.
Buszjáratok
[szerkesztés]Közvetlen nappali és éjszakai buszjáratok közlekednek Macujamába, Hirosimába, ész Kobén át Ószakába.
Komp
[szerkesztés]Továbbá a tójói kikötő és Oszaka között kompjáratot üzemeltet az Orange Ferry tengerhajózási társaság.
Kötélvasút
[szerkesztés]Az Isizucsi-hegy csúcsára drótkötélpályás felvonóval lehet feljutni.
Turizmus
[szerkesztés]Szaidzsóban számos szentély, múzeum, és kirándulásra alkalmas hely található. A téli szezonban sokan a hegyekben lévő sípályákat meglátogatni érkeznek a városba. De a nyáron és az őszi fesztivál alkalmából is sokan látogatnak a városba.
-
Kép a híres helyi fesztiválról, a "Szaidzsómacuri"-ról. -
Sintoista szentély az Isizucsi-hegy lábánál -
Aranylevelű lángvirágok tengere az Isizucsi hegy lábánál -
A város parkja cseresznyevirágzás idején -
Kiállított mozdony a Vasúttörténeti Múzeumban -
A lefelé folyó folyó -
Csöndes bevásárlónegyed -
Ősz a városi parkban
.jpg)
Nevezetes szaidzsóiak
[szerkesztés]Közeli városok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 愛媛県庁／県推計人口 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ 名誉市民 - 愛媛県西条市ホームページ. www.city.saijo.ehime.jp. (Hozzáférés: 2023. november 15.)