Ugrás a tartalomhoz

Fűrészlábú szöcske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Saga pedo szócikkből átirányítva)
Fűrészlábú szöcske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)
Nem: Saga
Tudományos név
Saga pedo
(Pallas, 1771)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fűrészlábú szöcske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészlábú szöcske témájú médiaállományokat és Fűrészlábú szöcske témájú kategóriát.

A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj. A legnagyobb rovar Magyarországon.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fűrészlábú szöcske testhossza a hímek esetében kb. 53 mm, a nőstényeknél 53–75 mm, ehhez járul még a 31–41 mm-es tojócső; ezzel ő a legnagyobb magyarországi rovar. Csápja végétől a tojócső végéig 15 cm is lehet. Alakja karcsú, megnyúlt, gallyat utánzó. Alapszíne zöld, ritkábban sárgásbarna. Csápjai barnásak, a lárváké halványvöröses. Vékony világos vonal fut végig a csápok tövétől a torpajzs alsó szélein és a potroh oldalán keresztül egészen a tojócső tövéig. A potroh felső részén két sor többé-kevésbé kifejezett világos szélű sötét foltsor látható, de ezek akár hiányozhatnak is. Szárnyai apró pikkelyekké redukálódtak. Lábai hosszúak és vékonyak; az elülső lábakon erős tüskék sorakoznak, a hátsó láb combja a többi szöcskétől eltérően nem megvastagodott ugróláb. A tojócső egyenes vagy kissé felfelé ível.

Gyakorlatilag csak nőstényei ismertek, eddig egyetlen hímet találtak, Svájcban.

Nem ad ki hangot.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Más magyarországi fajjal nem téveszthető össze.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eurázsiában honos, Spanyolországtól Dél-Európán és Közép-Európa déli részén át egészen Nyugat-Szibériáig. Inkább a mediterrán vidékeken gyakori. Magyarországon többfelé előfordul (Mecsek, Bakony, Balaton-felvidék, Vértestől a Pilisig, Bugac, Bükk, Aggtelek, Tokaji-hegység), de populációi kicsik és elszigeteltek.

Életmódja

[szerkesztés]

Déli kitettségű, változatos növényzetű, meleg sziklagyepek, sztyepprétek, közepesen száraz gyepek lakója. Nappal a magas növényzetben vagy bokrok tövében bújik meg, nehéz ráakadni. Mozgása érdekes, lassan, imbolyogva jár, utánozva a növényzet szél okozta ingását. Éjjel aktív. Ragadozó, főleg szöcskéket és sáskákat fogyaszt. Lesből támad, arra járó áldozatát hirtelen ragadja meg tüskés első lábaival, magához szorítja, majd a fejétől kezdve elkezdi megenni.

Kifejlett egyedeivel június végétől októberig találkozhatunk. Szűznemzéssel szaporodik. A nőstény a csupasz talajba, 2–4 cm mélyen rakja megtermékenyítetlen petéit, amelyek legalább kétszer (de akár ötször is) áttelelnek. A tavasszal kikelő lárvák 6 fejlődési stádiumon mennek át.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]