Săcuieni megye
Săcuieni megye[1] (más néven Secuieni[2] vagy Saac[3][4]) Havasalföld 17 történelmi megyéjének egyike volt, amely 1829-ig létezett a mai Buzău megye és Prahova megye részein. Constantin C. Giurescu történész szerint a nevét székelyföldi és erdélyi, román és székely eredetű lakóitól kapta. A letelepedés feltehetőleg a Német Lovagrend (1211–1225) korában kezdődött. Keresztülhaladt rajta a Teleajen-völgyi út, amelyen keresztül bonyolódott a Brassóval való kereskedelem.[5]
Magyar vonatkozású helynevek az egykori megye területén
[szerkesztés]Buzău – Bodzavásár;
Chiojdu, Starchiojd – Kövesd;
Cislău – csiszár szó csisz- tövével hozható kapcsolatba, lófürösztő hely értelemben;
Colceag – a kócsag népies változata, azaz kolcsag szóból;
Făcăieni – a fakanál (székelyesen fakalány) szóból;
Hătcărău – a „hat karó” összetételből, ahol a „karó” mértékegység;
Lapoș, Lăpoșel – Lápos, Láposka;
Meledic – Menedék;
Mireșu Mare és Mic – a nyíres szóból;
Pănătău – pemete(fű) szóból, a székely nyelvjárásban penető;
Palanca – Palánka (fatörzsekből készült erődítmény);
Secuiu – Székely(falu);
Unguriu, Ungureni falvak – „Magyarok faluja”;
Urlați – az Örlec székely nem nevéből;
Vălenii de Munte – város. 1431-ben mint „a székelyek vásárát” és vámszedő helyet említik.
Bővebben, hivatkozásokkal lásd: Magyar vonatkozású települések és helynevek Săcuieni megyében
Képek
[szerkesztés]-
Saac megye címere -
Saac megye egy XVIII. századi térképen
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Regionalizarea în Prahova, între fostul Saac și „canibalizarea vecinilor“. Cum a luat Prahova „partea leului“ în secolul XIX – cikk románul itt: Adevărul | Ploiești, 2013. jáj. 27. [1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lahovari, George Ioan. Săcueni, fost județ, Marele Dicționar Geografic al Romîniei 5. București: Stab. grafic J. V. Socecu, 329. o. (1901)
- ↑ Miron Costin: Iar ținuturile Țării Muntenești sînt acestea: Ținutul Rîbnic, Secuieni, Ialomița, Ilfeul, Muscelul, Oltul, Vîlcia, Jii-de-Jos, Ținutul Buzeu, Pravova [sic], Dîmbovița, Argiș, Vlașca, Romanați, Jii-de-Sus. În: Miron Costin, Opere, vol. I. [Cronica polonă] Cronica țărilor Moldovei și Munteniei, p. 234. Ediție critică îngrijită de P. P. Panaitescu. Seria Scriitori romîni. Editura pentru literatură, București, 1965.
- ↑ Arhivele Statului București, Fond Episcopia Buzău, ms. 173, f. 9 verso
- ↑ Nicolae Iorga, Documente de pe Valea Teleajenului, Tipografia Datina românească, Vălenii de Munte, 1925, p. 5.
- ↑ Constantin C. Giurescu, Județele dispărute din Țara Românească, în seria: Arhiva pentru Știința și Reforma Socială, vol. II, București 1936, pag. 8.