STS–56

	STS–56
	Hátsó sor (B–J): Cockrell, Foale, Ochoa; Első sor (B–J): Oswald, Cameron
	Repülésadatok
Űrügynökség	NASA
Űrrepülőgép	Discovery
	A repülés paraméterei
Start	1993. április 8. 05:29:00 UTC
Starthely	Cape Canaveral; LC39-B
Keringések száma	148
	Leszállás
ideje	1993. április 17. 11:37:23 UTC
helye	Kennedy Űrközpont
Időtartam	9 nap 06 óra 08 perc 23 mp
Megtett távolság	6 300 000 km
Előző repülés	Következő repülés
STS–54	STS–55
	A Wikimédia Commons tartalmaz STS–56 témájú médiaállományokat.

Az STS–56 az amerikai űrrepülőgép-program 54., a Discovery űrrepülőgép 16. repülése.

Jellemzői

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki feladatok teljesítéséhez.

Első nap

1993. április 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Orbitális pályája 90,4 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 291 kilométer, apogeuma 299 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 107 346 kilogramm, leszálló tömeg 93 683 kilogramm. Szállított hasznos teher 7026 kilogramm.

Hasznos teher

Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX) – rádióamatőr kísérleteket végeztek. Kapcsolatot létesítettek a Mir űrállomással, több iskolával, a Föld számos rádióamatőrével.
Radiation Monitoring Equipment-III (RME-III) – ionizáló sugárzás mérése (gamma, elektron, neutron és proton sugárzás).
Environmental System (HERCULES) – egy módosított Nikon fényképezőgép térinformatikát alkalmaz, a földi tájékozódás érdekében (meghatározta, hogy valós időben, szélességi és hosszúsági pont megadásával mi látható a Földön, két tengeri mérföldön belül). Föld-megfigyelési rendszer katonai, környezeti, oceanográfiai és meteorológiai alkalmazásokhoz.
Air Force Maui Optical Site (AMOS) – radar- és optikai megfigyelések elősegítése, a földi egységek kalibrálásának biztosítása
Commercial MDA ITA Experiments (CMIX–2) – kereskedelmi megrendelésre több mint 30 orvostudományi vizsgálatot végeztek a mikrogravitációs laboratórium segítségével. Az MDA Minilab mintegy 100 folyadékkeveréket állított össze.
Space Tissue Loss-3 (STL-3) – orvosbiológiai kísérletek az űrhajósokat érő változások további pontosítására, elősegítve a regenerációs folyamatokat.
Physiological and Anatomical Rodent Experiment (PARE.03) – kétféle (PARE.03A és PARE.03B) patkánykísérlet (csont- és izomváz-kísérletek).

Műhold

A tehertérben rögzített kommunikációs műholdakat a Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével pályairányba állították. Ezt követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdakat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályára emelte.

ATLAS–2

A NASA tudományos programjának keretében a Föld felső légkörének tudományos vizsgálatát segítő űrlaboratórium – Atmospheric Laboratory for Applications and Science-2 (ATLAS–2). A program első tagja ATLAS–1 az STS–45 űrrepülőgépen szolgált. A következő ATLAS–3 szolgálatra az STS–66 fedélzetén került sor.

Feladata adatok gyűjtése a napenergia hatásának vizsgálatához, a Föld felső légkörében történő ózonréteg-változásra. A vizsgálati műszerek az űrrepülőgép rakterében, a Spacelab laboratóriumban voltak elhelyezve:

Atmospheric Trace Molecule Spectroscopy (ATMOS) – Trace molekula-spektroszkóp,
Millimeter Wave Atmospheric Sounder (MAS) – milliméter hullámhosszúságú légköri mérés,
Shuttle Solar Backscatter Ultraviolet/A (SSBUV/A) – ultraibolya tartományban működő műszer,
Solar Spectrum Measurement (SOLSPEC) – Nap színképelemző mérés,
Solar Ultraviolet Irradiance Monitor (SUSIM) – ultraibolya-besugárzást mérő műszer,
Active Cavity Radiometer (ACR) – üreges radiométer. A Föld energiaspektrumának mikrohullámú hullámhosszon való mérése.
Solar Constant (SOLCON) – Get Away Special – napállandó mérése.

SPARTAN–201

Többször alkalmazható tudományos műhold. A műhold értéke 6 millió USD. Az első példány, a Spartan–1 (1985 – 048E) az STS–51–G segítségével végezte feladatát, a második a Challenger-katasztrófa során megsemmisült. A következő, a Spartan–201–2 (1994 – 059B) 1994-ben indult el.

Megnevezései: Shuttle Pointed Autonomous Research Tool for Astronomy (SPARTAN–201–1); SPARTAN–201–1 (1993-023B). Kódszáma SSC 22623.

Háromtengelyesen stabilizált, a stabilizálást kémiai fúvókák segítették. A küldetés 3. napján a platformot (zárt laboratórium) kihelyezték a világűrbe. A platform pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 37 kilométerre eltávolodott. A műhold két napig önállóan végezte tudományos mérési tevékenységét. Az összegyűjtött adatokat nem továbbították a Földre, hanem a fedélzeten kb. 3 km hosszúságú szalagon tárolták. Kétnapos üzemideje alatt mérte a napszél sebességét és vizsgálta a napkoronát. Az orbitális egység pályája 90,42 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 292 kilométer, apogeuma 298 kilométer volt. Hasznos tömege 1288,9 kilogramm. A platformot az adatok kiértékelése céljából a küldetés végén befogva, visszahozták a Földre.

Kilencedik nap

1993. április 17-én a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 9 napot, 6 órát, 8 percet töltött a világűrben. 6 202 407 kilométert repült, 148 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–56 küldetéssel együtt)

Kenneth Cameron (2), parancsnok
Stephen Oswald (2), pilóta
Michael Colin Foale (2), küldetésfelelős
Kenneth Cockrell (1), küldetésfelelős
Ellen Ochoa (1), küldetésfelelős

Visszatérő személyzet

Kenneth Donald Cameron (2), parancsnok
Stephen Scot Oswald (2), pilóta
Michael Colin Foale (2), küldetésfelelős
Kenneth Dale Cockrell (1), küldetésfelelős
Ellen Ochoa (1), küldetésfelelős

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz STS–56 témájú médiaállományokat.

STS–56. spacefacts.de. [2013. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
STS–56. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
STS–56. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
STS–56. ksc.nasa.gov. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
STS–56. nss.org. [2012. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)

Csillagászatportál
Hadtudomány-portál