Orosz Szövetségi Űrügynökség
| Roszkoszmosz | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1992 |
| Jogelőd |
|
| Tevékenység | űrkutatás |
| Székhely | Moszkva |
| Nyelvek | orosz |
| Elnök | Jurij Boriszov |
| Költségvetés | 115 milliárd RUB
(3,8 milliárd dollár) (2011)[1] |
| Dolgozók száma | 175 000 |
 Roszkoszmosz
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 47′ 01″, k. h. 37° 37′ 49″55.783697°N 37.630392°EKoordináták: é. sz. 55° 47′ 01″, k. h. 37° 37′ 49″55.783697°N 37.630392°E | |
| A Roszkoszmosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roszkoszmosz témájú médiaállományokat. | |
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség (oroszul: Федеральное космическое агентство, magyar átírásban: Fegyeralnoje koszmicseszkoje agentsztvo), rövidítve RKA, rövid nevén Roszkoszmosz az orosz űrprogram lebonyolításáért felelős szervezet. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország 1992-ben hozta létre nemzeti űrügynökségét. A Roszkoszmosz egyike azon három űrügynökségnek, amelyek rendelkeznek az embert szállító űrhajók technológiájával. Jelentős szerepet vállaltak a Nemzetközi Űrállomás építésében és jelentős a szerepük a fenntartásában is.
1992 februárjában hozták létre Orosz Űrügynökség néven az Oroszországi Föderáció elnökének 1992. február 25-i 185. számú rendelete alapján. Ez a szervezet vette át az Általános Gépipari Minisztérium funkcióinak többségét.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség volt az első szervezet, amely űrturistákat juttatott fel a világűrbe. Űrhajósait a Moszkva melletti Csillagvárosban lévő Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban készítik fel az űrrepülésre. Az indításokat főleg a Bajkonuri űrrepülőtérről és a Pleszeck űrrepülőtérről végzi.
