Százlevelű rózsa

Százlevelű rózsa
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Rosoideae;
Nemzetség:	Rózsa (Rosa); L.
Faj:	R. x centifolia;
Tudományos név
	Rosa x centifolia; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Százlevelű rózsa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Százlevelű rózsa témájú médiaállományokat és Százlevelű rózsa témájú kategóriát.

A százlevelű rózsa, káposztarózsa, Provence-i rózsa,^[1] százszirmú rózsa^[2] (Rosa x centifolia) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) tartozó faj.

Többszörös hibrid faj (illetve fajtacsoport), a R. gallica x R. canina x R. moschata fajok lehetnek a szülői. Hazája a Kaukázus keleti része.

Többek között ide sorolják az erősen mirigyes szárú rózsaszín virágú moharózsát ('Muscosa'), valamint a pirosan nyíló burgundi rózsát ('Parviflora)'.

Megjelenése

1-2 méter magasra növő cserje, melynek hajtásai és tüskézete változó. Páratlanul szárnyas levelei a hajtásokon szórtan találhatók. Virágaik nagyok, tömveteltek, illatosak, a hajtásokon többesével helyezkednek el, fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Virágzásuk ideje május-július.

Felhasznált részek, drogok: a sziromlevél (Rosae flos) és a belőle hideg úton, ún. enfleurage eljárással kinyert illóolaj (Rosae aetheroleum).

Főbb hatóanyagok

Cserzőanyagok, flavonoidok, antocián-vegyületek, illóolaj (geraniol, citronellol és nerol fő alkotórészekkel), viaszszerű és egyéb anyagok.

Főbb hatások

A szirmoké összehúzó, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és a sebek gyógyulását elősegítő; az illóolajoké antimikrobiális és hangulatjavító.

Előfordulása növényértékelő monográfiában

E-monográfia (a százlevelű és a parlagi rózsa — R. gallica L. - virágai — 1990).

Gyógyászati és kozmetikai felhasználása

A szirmot forrázatok, főzetek, alkoholtartalmú kivonatok és gyógymézek formájában fertőzéses eredetű hasmenés, szájüreg- és garatgyulladás, illetve szájfertőzések kezelésére, valamint bőrbántalmak kezelésére és kozmetikai készítmények alkotórészeként; az illóolajat kozmetikai készítmények (krémek, testápolók, fürdőkészítmények) alkotórészeként és parfümök illatösszetevőjeként használják fel. Alkoholos kivonata kiváló napégés elleni szer, fontos összetevője az IRIX Spray-nek, amely kisebb égési balesetek (forrázás, forró tárgy okozta sérülések, napégés, rovarcsípés okozta bőrvörösödés és felhólyagzás), valamint kisebb horzsolások kezelésére alkalmas. A Naksol ugyanezen termék gyógyszertári változata.^[3] Feltalálója a Tolna vármegyei Nak községben született, Dél-Amerikába kivándorolt, majd onnan Magyarországra 1964-ben visszatelepült Széles Lajos volt.

Jegyzetek

↑ Dendrologia
↑ Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 524–525. o. ISBN 978-963-08-4345-4
↑ Naksol spray Archiválva 2018. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben az Internetpatika.hu oldalán

Források

www.patikamagazin.hu
↑ Dendrologia: Kertészeti Dendrológia (Szerk: Dr. Schmidt Gábor) KEÉ Házinyomdája 1991.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Dendrologia_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Dendrologia

[2] Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 524–525. o. ISBN 978-963-08-4345-4

[3] Naksol spray Archiválva 2018. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben az Internetpatika.hu oldalán

[1]

[2]

[3]