Roger testvér
| Roger testvér | |
 | |
| Roger testvér Budapesten, 1991 | |
| Született | Roger Louis Schütz-Marsauche 1915. május 12.[1][2][3][4][5] Provence[6] |
| Elhunyt | 2005. augusztus 16. (90 évesen)[1][2][3][4][5] Taizé |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | teológus |
| Tisztsége | Prior of Taizé (1940 – 2005. augusztus 16.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szúrt seb |
| Sírhelye | Burgundia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roger testvér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Roger testvér (ejtsd: [rozsé]), teljes nevén Roger Louis Schütz-Marsauche (Provence, Vaud kanton, 1915. május 12. – Taizé, 2005. augusztus 16.) a taizéi szerzetesközösség alapítója.
Élete
[szerkesztés]Vallásos protestáns családba született kilencedik gyermekként. Anyja francia asszony, apja református lelkész volt. Roger eredetileg paraszt és író akart lenni, de egy újságcikk ösztönözte arra, hogy teológiát tanuljon. 1937-1940 között Lausanne-ban és Strasbourg-ban tanult. 1940-ben telepedett le az akkor német megszállás alatt lévő Franciaországban, azzal az elhatározással, hogy közösséget alapítson, ami az emberek közötti kiengesztelődést szolgálja. Háza rövidesen a nácik által üldözöttek menedékhelyévé vált. A csoport lelepleződése miatt 1942-ben közösségével együtt Svájcba kellett menekülnie. A terület felszabadulása után, 1944-ben társaival visszatért Taizébe, ahol árva gyermekeket gondozott, illetve német hadifoglyokat látogatott.
1949-ben a közösségből heten fogadalmat tettek, ezzel létrejött az ökumenikus keresztény szerzetesközösség, aminek Roger lett a priorja, és aminek 1952-ben állította fel szabályait. Ettől kezdve haláláig vezette a gyülekezetet, amihez egyre többen csatlakoztak szerzetesként. Az általuk szervezett programok is egyre nagyobb tömegeket vonzottak, sőt a közösség egyre több helyen szervezett ifjúsági találkozókat Taizén kívül is.
Roger testvér az ifjúsági találkozókra, illetve később negyedévi rendszerességgel publikálta gondolatait, amelyek Taizé-i levelek címen vált ismertté. A levelek mellett jelentős számú egyéb publikációja is megjelent.
XXIII. János pápa meghívására egy társával a második vatikáni zsinaton is részt vett. II. János Pál pápa többször is elismerte tevékenységét, és Roger szoros kapcsolatokat ápolt más keresztény és nem keresztény egyházak képviselőivel is.
2005. augusztus 16-án az esti imádság alatt egy pszichésen zavart román asszony késsel meggyilkolta. Temetésén a legtöbb keresztény egyház, illetve Európa vallási és politikai elitje is képviseltette magát.
A Taizéi közösség
[szerkesztés]
Roger Schütz 1949-ben alapította meg a Clunyhöz közel fekvő Taizé falujában vallási közösségét, melynek legfőbb célja a kiengesztelődés, a felekezetek közötti béke és összhang megteremtése volt. Az eleinte főképp protestánsokból álló közösséghez mind több katolikus is csatlakozott.
Mára közel harminc országból, több mint száz szerzetes testvére van a közösségnek, s évente sok tízezer fiatal látogat el ide.
A közösség szervezésében minden év utolsó napjaiban fiatalok tízezreinek részvételével Európa egy-egy városában tartják találkozójukat A bizalom zarándokútja a Földön névvel.
Díjak és kitüntetések
[szerkesztés]- 1974: Templeton-díj
- 1974: Német Könyvkereskedők Békedíja
- 1986: A Varsói Egyetem díszdoktora
- 1988: A békére nevelésért UNESCO díj
- 1989: Aachen város Károly-díja
- 1990: A leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
- 1992: Robert Schuman Díj
- 1996: Notre Dame Díj
- 2003: Dignitas Humana Award
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Roger Schutz: Az egység sodrában; Hueber, München, 1967
- Források. Válogatás Frére Roger írásaiból; ford. Kiss Zsuzsa; Opus Mystici Corporis, Bécs, 1984 (A dialógus jegyében)
- Szenvedélyes várakozással; ford. Vasváry Krisztina; OMC, Wien, 1986
- Roger Testvér–Teréz Anya: Keresztút; ford. Vasváry Krisztina; OMC, Bécs, 1986
- Roger Testvér–Teréz Anya: Mária, a kiengesztelődés anyja; ford. Vasváry Krisztina; OMC, Bécs, 1988
- Soha ki nem alvó tűz. Roger testvér imái, Taizé. A Kiengesztelődés Templomában készült fényképekkel; ford. Lámpás Kiadó; Lámpás, Abaliget, 1990
- Szeretetének tüze; ford. Vasváry-Eisenbart Krisztina; Vigilia, Bp., 1991
- Benned a szív békessége. Gondolatok az év minden napjára; Agapé, Novi Sad, 1997
- Taizé forrásai; ford. Hegedűs Andrea; Vigilia, Bp., 1997
- Teréz anya–Roger testvér: Az imádság mint üdítő forrás; ford. Merza Edit, Stirbicz Marietta, Thorday Attila; Agapé, Szeged, 2001 ISBN 963-458-249-4
- Teréz anya–Roger testvér: Az imádság mint üdítő forrás; ford. Merza Edit, Stirbicz Marietta, Thorday Attila; 2. jav. kiad.; Agapé, Szeged, 2007
- Isten csak szeretni tud; ford. Tüske-Hegedüs Andrea; Vigilia, Bp., 2016
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Fichier des personnes décédées mirror
- ↑ Frère Roger. A német könyvszakma békedíja
- ↑ https://web.archive.org/web/20130811215013/http://www.unesco.org/new/en/social-and-human-sciences/events/prizes-and-celebrations/unesco-prizes/prize-for-peace-education/laureates/
- ↑ Der Karlspreisträger 1989 Frère Roger (német nyelven). [2014. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
További információk
[szerkesztés]- A taizéi közösség
- Képek Roger testvér temetéséről
- José Luis González-Balado: Taizé – Roger testvér. A közösség keresése; ford. Zsigmond Gyula; Ecclesia, Bp., 1988
- Kathryn Spink: Roger testvér, Taizé alapítója; ford. Lukács László; Szt. István Társaság, Bp., 1989
- Taizé. A bizalom zarándokútja a földön; Les Presses de Taizé, Cluny, 1989
- Válaszd a szeretetet! A taizéi Roger testvér, 1915-2005; ford. Králl Bernarda, Rudnyánszky Melinda; Új Ember, Bp., 2007
- Bernhard Langenstein: Ne félj, ne aggódj. A bizalom éneke; ford. Eisenbarth Kriszta; Új Ember, Bp., 2014
