Ringelhann Béla
Ringelhann Béla | |
Született | 1917. február 17. Eger |
Elhunyt | 1999. április 15. (82 évesen) Eger |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Horánszky Gabriella |
Gyermekei | három gyermek |
Szülei | Ringelhann Béla |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ringelhann Béla (Eger, 1917. február 17. – Eger, 1999. április 15.) belgyógyász, orvostörténész, az orvostudományok kandidátusa (1958). Ringelhann György (1941–2020) gyermekorvos, polgármester nagybátyja.
Élete
[szerkesztés]Apja Ringelhann Béla (1883–1954) műszaki főtanácsos, okleveles gépészmérnök, a Ciszterci Diákszövetség alapító tagja, anyja Fejér Julianna (1891–1971). Bátyja Ringelhann György (1912–1962) ügyész. A Ciszterci Rend Egri Szent Bernát Gimnáziumában érettségizett (1934), majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1941. február 22-én avatták orvosdoktorrá.[1] A második világháború idején a Don-kanyarba vezényelték, ahonnan 1944-ben súlyos sérüléssel tért vissza. 1943 nyarán az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásáért – mint orvoszászlós – megkapta a Dicsérő Elismerés a hadiszalagon a kardokkal kitüntetést.[2]
1944-től a budapesti Szent Rókus Kórház proszektúráján dolgozott, ahol kapcsolatba került Endes Pongráccal, akihez életre szóló barátság fűzte. 1949-ben házasságot kötött Horánszky Gabriellával, akitől három lánya született (Gabriella, Ágnes és Zsuzsa). 1951 és 1964 között az Egri Megyei Kórház (Heves Megyei Tanács Kórháza) Laboratóriumát vezette az angol „clinical pathology” szellemében. Kandidátusi téziseit a vasanyagcsere témakörből írta és védte meg 1958-ban. 1964 és 1971 között Ghána fővárosában, Accrában élt, ahol kezdetben a ghánai Tudományos Akadémia MIH-jének kutatólaboratóriumában dolgozott, s részt vett az első ghánai orvosi egyetem létrehozásában. 1967-ben a patológián senior lecturer (adjunktus), 1968-ban associate professor (docens) az egyetem klinikai-kémiai fakultásán. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával elsősorban a ghánai haemoglobinopathia helyzetet kutatta munkatársaival. Számos publikációja jelent meg ezekben az években.
Hazatérését követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika laboratóriumát vezette, s megírta doktori értekezését, melynek tárgya a haemoglobinopathiák számos aspektusa maláriás környezetben; ebben ghánai kutatásainak eredményeit foglalta össze. Téziseit csak több évvel később fogadta el az MTA illetékes bizottsága. Nyugalomba vonulása előtt az ORFI-ban vállalt munkát és aktív szerepet vállalt a laboratóriumi asszisztensek képzésében. Nyugdíjasként orvostörténelemmel foglalkozott; tanulmányozta a malária és más fertőző betegségek elleni hazai küzdelem történetét. Éveken át betöltötte a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöki tisztségét és tagja volt a Semmelweis OTE Baráti Körének, illetve számos rendezvényen adott elő.
Nagy részvét mellett temették el az egri temetőben.
Főbb művei
[szerkesztés]- Tapasztalatok a tetanus nagy adag antitoxinnal és Relaxillal (glycerin-aether) történő kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1951, 9.)
- A myelosclerosisról. (Orvosi Hetilap, 1951, 10.)
- Osteosclerotikus anaemia. Halmos Bélával. (Orvosi Hetilap, 1952, 9.)
- ACTH és tonogen hatása perifériás vérképre: Összehasonlító vizsgálat. Kulhay Adéllal. (Orvosi Hetilap, 1952, 41.)
- A vasanyagcsere. (Orvosi Hetilap, 1954, 22.)
- A teljes gyomorkiirtás utáni állapot klinikai és laboratóriumivizsgálatainak eredményeiről. Póka Lászlóval, Kemény Tiborral és Kónya Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1954, 27.)
- Heveny eosinophil leukaemia. Hallay Imrével. (Orvosi Hetilap, 1955, 45.)
- Vasanyagcsere-vizsgálatok hepatisises betegeken. Tóth Endrével. (MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1957)
- Escheria coli 124:72:32 serotypus által okozott parádsasvári vízjárvány. Lányi Bélával, Szita Józseffel és Kovách Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1959, 30.)
- Az infekciós anaemia. (Orvosi Hetilap, 1959, 41.)
- Emlékkönyv az egri megyei kórház fennállásának 10. évfordulójára. Szerk. Ringelhann Béla. Eger, 1960
- Makroglobulinaemia Waldenström leukaemiás vérképpel. Sóvári Miklóssal, Endes Pongráccal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1960, 10.)
- A felszívódási zavar laboratóriumi diagnosztikája. (Orvosi Hetilap, 1960, 19.)
- A krónikus vashiánybetegség 154 beteg évek óta tartó megfigyeléseinek eredményei alapján. Laub Margittal. (Orvosi Hetilap, 1963, 29.)
- Szérumvaskoncentrációk a véna portae ereiben és a karvénban vasfelszívódás alatt embernél. Gombkötő Bélával, Juhász Tiborral. (Magyar Belorvosi Archívum, 1964, 4.)
- Goodpasture-syndroma. Haraszti Antallal, Sóvári Miklóssal és Szabó László Pállal. (Orvosi Hetilap, 1967, 14.)
- A haematológiai laboratóriumi diagnosztika fejlődése az elmúlt 25 évben. (Orvosi Hetilap, 1974, 10.)
- A ß-thalassaemia minor hazai előfordulásáról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976, 2.)
- Az utolsó „tájkóros’’ megbetegedés, a malária eltűnése Heves megyéből. (Hevesi Szemle, 1982, 4.)
- A malária betegség újjáéledése. (Orvosi Hetilap, 1983, 20.)
- A trópusi bőrgyógyászat magyar úttörője: Reiss Frigyes. Rácz Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1986, 34.)
- Cigányok és az amerikai orvosi szolgálat. (Orvosi Hetilap, 1986, 36.)
- Az elektronmikroszkóp fejlődésének állomásai. (Orvosi Hetilap, 1989, 8.)
- Adatok a hazai klinikai kémia előtörténetéhez. (Orvosi Hetilap, 1993, 24.)
- Az első laboratóriumi kézikönyv társszerzője: Vas Bernát (1864–1930). (Orvosi Hetilap, 1995, 48.)
- Balogh Kálmán és Poór Imre vitája 1868-ban. (Orvosi Hetilap, 1997, 52.)
- Egy orvosi egyetem megindulása az afrikai Ghánában. (Orvosi Hetilap, 1999, 2.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kiváló orvos (1954)
- Markhot Ferenc-emlékérem (1971)[3]
- Jendrassik-emlékérem (1985)
- Zsámboky János-emlékérem (1985)
- Weszprémi István-emlékérem (1990)
Származása
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Doktorráavatás”, Eger, 1941. február 22. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
- ↑ „Kitüntetett honvédorvosok”, Orvosi Hetilap, 1943. június 12. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
- ↑ „Markhót-emlékülés a megyei kórházban. Dr. Ringelhann Béla kitüntetése”, Népújság, 1971. december 19. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
- ↑ Ringelhann Béla halotti bejegyzése az egri állami halotti akv. 606/1954. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Ringelhann Rafael halotti bejegyzése az egri polgári halotti akv. 576/1923. folyószáma alatt. familysearch.org
- ↑ Ringelhann Antal gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Éder Terézia gyászjelentése (1882). dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Ringelhann Antal és Éder Terézia házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári rk. esketési akv. 1/1829. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Ollé Albert halotti bejegyzése a pécsi római katolikus halotti akv. 74/1878. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Ollé Albertné halotti bejegyzése a pécsi (székesegyház) római katolikus halotti akv. 32/1880. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- ↑ Ollé Albert és Kaán Anna házasságkötési bejegyzése a nagykanizsai r. k. esketési akv. 80/1835. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- ↑ Ringelhann Béláné halotti bejegyzése az egri állami halotti akv. 386/1971. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Fejér Ernő halotti bejegyzése az egri polgári halotti akv. 340/1933. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Fejér (Fehér) István és Kapácsy Amália házasságkötési bejegyzése az egri római katolikus esketési akv. 162/1858. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Kapácsy Ferencné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Lóber Ferenc házasságkötési bejegyzése a szihalomi római katolikus esketési akv. 21/1862. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Rák Kálmán (2000. február 20.). „Ringelmann Béla dr.”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 141 (8), 412. o. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2